language

Lapok:

Kulcsszavak:

média highlight_off

HVG

A Heti Világgazdaságot 1979-ben alapították, a Világgazdaság utódjaként, folytatásaként. Kezdetben a Magyar Kereskedelmi Kamara finanszírozásában jelent meg. Kritikus szellemiségű lapként indult, hamarosan Magyarország vezető gazdasági hetilapjává vált. 1989-ben alapítottak a HVG-t kiadó HVG Kiadói Rt.-t. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit. 1997-ben elsők között indított internetes portált. 2003-ben a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung többségi tulajdont szerzett az ekkor már HVG Kiadó Zrt. néven működő kiadóban, ám a lap a szerkesztői függetlenségét továbbra is megőrizte. 2014-ben a német cég megvált többségi tulajdonától, melyet a szerkesztőség és a korábbi részvénytulajdonosok a menedzsmenettel karöltve visszavásárolták. A színvonalas működéshez 2010-ben egyre több anyagi támogatásra van szükség, ezért a HVG elindította a Pártolói Tagság programját 2018-ban, melynek keretein belül az olvasók adományokkal tudják támogatni a lapot. A HVG főszerkesztői: Jakus Ibolya, Nagy Iván Zsolt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [233]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Több mint másfél milliárdba került eddig a magyar adófizetőknek egy angol nyelvű, brüsszeli konzervatív hírportál

A Batthyány Lajos Alapítványtól kapott pénz lényegesen magasabb, mint azt korábban gondolni lehetett.

A Fidesz mentőövet dob a napilapoknak, amelyek nagy része persze kormánypárti

A demokratikus közélet elengedhetetlen elemének tartja a parlament egyik bizottsága a napilapokat, miközben szinte már csak kormánypárti maradt belőlük. A köztéri reklámokat viszont korlátoznák.

Miket tervezett titokban Orbán nem sokkal a NER indulása után?

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.

Felébredt téli álmából a Szerencsejáték-cég, rögtön kiszórt 639 milliót a szokásos körnek

Az állami szerencsejáték-pénzből sok régi ismerősnek jutott: a Nobilis-család vitorláspartnerének cége 210 milliót, az ATV volt igazgatósági tagjának vállalkozása 100 milliót kapott. De jutott a pénzből az Ismerős Arcok basszusgitárosának, egy balatonkenesei jachtklubnak, horgászegyesületnek, repülős alapítványnak és két magántőkealap-érdekeltségű cégnek is.

Hiába folyt be 29 milliárdos osztalék, igyekezett spórolni az MCC: a közhasznú kiadásokon sikerült, a béreken nem

Az államtól kapott részvényvagyon rekordmagas, 29 milliárdos osztalékbevételt hozott tavaly a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványnak, amely így 17,8 milliárdos nyereséggel zárta az évet. Ehhez az is kellett, hogy spóroljanak: a támogatásokon és a közhasznú tevékenységük kiadásain sikerült, a béreken nem annyira: fizetésekre 6,7 milliárdot költöttek.

Hiába van a Békemenet szervezőinek az egyik zsebében 102 milliós plusz, ha a másikban meg van 177 milliós mínusz

Félmilliárd folyt be adományokból tavaly a CÖF–CÖKA-hoz, amely részben felélte megtakarításait, de az alapítványában így is maradt 102 milliója, viszont az üzleti vállalkozásuk a korábbinál is nagyobb, 177 milliós veszteséget hozott össze 2022-ben.
Találatok: [233]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>