language

Lapok:

Személyek:

Schmitt Pál highlight_off

HVG

A Heti Világgazdaságot 1979-ben alapították, a Világgazdaság utódjaként, folytatásaként. Kezdetben a Magyar Kereskedelmi Kamara finanszírozásában jelent meg. Kritikus szellemiségű lapként indult, hamarosan Magyarország vezető gazdasági hetilapjává vált. 1989-ben alapítottak a HVG-t kiadó HVG Kiadói Rt.-t. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit. 1997-ben elsők között indított internetes portált. 2003-ben a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung többségi tulajdont szerzett az ekkor már HVG Kiadó Zrt. néven működő kiadóban, ám a lap a szerkesztői függetlenségét továbbra is megőrizte. 2014-ben a német cég megvált többségi tulajdonától, melyet a szerkesztőség és a korábbi részvénytulajdonosok a menedzsmenettel karöltve visszavásárolták. A színvonalas működéshez 2010-ben egyre több anyagi támogatásra van szükség, ezért a HVG elindította a Pártolói Tagság programját 2018-ban, melynek keretein belül az olvasók adományokkal tudják támogatni a lapot. A HVG főszerkesztői: Jakus Ibolya, Nagy Iván Zsolt.

Schmitt Pál

Schmitt Pál (Budapest, 1942. május 13. –) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó (1968, 1972), sportdiplomata, diplomata, közgazdász, politikus, 1983 és 2010 között a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, majd elnöke, 1995 és 1999 között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke, 2010 és 2012 között Magyarország köztársasági elnöke.

2012-ben nagy vihart kavaró plágiumügybe keveredett, amikor a HVG hetilap kiderítette, hogy kisdoktori disszertációja majdnem teljes egészében más szerzők műveinek szó szerinti fordítása. Március 29-én a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét, április 2-án lemondott államfői tisztségéről, megtartva a volt államfőknek járó, nagy összegű életjáradékot. Schmitt továbbá az egyetlen olyan magyar köztársasági elnök, aki hivatali ideje alatt egyetlenegy törvényt sem küldött vissza a parlamentnek és egy törvény esetében sem kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [102]  Oldalak:   <<  <  2 3 4 5 6 7 8 9 10 11   >  >>

"A kutyát sem érdekelné, hogyan doktorált le" - a bíráló a Schmitt-ügyről

Nem változtatta meg véleményét Schmitt Pál dolgozatáról a hvg.hu által nyilvánosságra hozott ügy, ma is "alapos, tanulságos" munkának tartja a jelenlegi államfő 1992-ben született kisdoktori dolgozatát az egyik bíráló, Kertész István. Az ókortörténész professzor hihetőnek tartja az államfő hivatalának álláspontját, és "polgári lelkiismerete berzenkedik" a Schmitt ellen indult "politikai támadásoktól". Azt viszont elismerte, hogy ő soha nem tulajdonítaná el kollégái kutatási eredményeit. Állítja: húsz évvel ezelőtt jóhiszeműen járt el, mert az egyetem rektora és a dolgozat másik bírálója meggyőzte, hogy a disszertáció megfelel az intézmény támasztotta feltételeknek.

„Főbenjáró bűn”: Schmitt a mai rendszeren nem csúszna át

Ha száz százalékosan beigazolódna, hogy Schmitt Pál valóban plagizált doktori disszertációjának megírásakor, ma szakdolgozatként sem menne át a rendszeren az írása: a megrovástól a kicsapásig több verzióval is számolhatna. Bár nem mindenhol veszik egyformán szigorúan a helyesírási hibákat a diplomamunkáknál, egyes felsőoktatási intézményekben nagy valószínűséggel e rostán sem csúszna át az államfő.

Elégedetlenek voltak, mégis dicsérték Schmitt doktoriját a tanárok

Egyik bírálója sem volt maradéktalanul elégedett Schmitt Pál 1992-es kisdoktori értekezésével, mégis a legmagasabb minősítéssel fogadták el a dolgozatot, melyről a hvg.hu kiderítette, hogy egy bolgár sportkutató tanulmányát másolta idézőjelek nélkül. Az egyik bíráló úgy vélte, a jegyzetek feltüntetése „minimális követelmény” egy tudományos írás esetében, Schmitt témavezetője pedig hiányolta a forrásanyagok pontos megjelölését, ám mindketten azon a véleményen voltak, hogy a hibák kijavítására csakis akkor lehet szükség, ha a dolgozat nyomtatásban is megjelenik.

Tóta W. Árpád: Nincs baj, bébi, a bizonyítványt senki se kéri

Schmitt Pál helyzete tarthatatlanná vált, és azonnal le kellene mondania – ez üvöltött tegnap este minden csatornán. Pedig ez téves következtetés. Schmitt Pálnak nem kell, sőt nem szabad lemondania. Semmi nem változott, a munkáját egyáltalán nem befolyásolja, hogy van-e neki doktori címe. Nem azért lett ő köztársasági elnök, mert mondjuk okos lenne vagy legalább tisztességes. Az egyenesen kizáró ok.

Schmitt-ügy: megszólal a bolgár sportkutató lánya

Kizárt, hogy édesapám társszerzőként dolgozott volna Schmitt Pállal úgy, hogy nem tünteti fel a nevét a munkáiban - mondta a hvg.hu-nak adott interjújában annak a bolgár sportkutatónak a lánya, akinek a tanulmányából másolt és fordított az egykori magyar sportvezető. Malina Georgievet Svájcban értük el.

Schmitt plágiumgyanúja: vizsgálatra lehet szükség

Vizsgálatra van szükség Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke szerint annak kiderítésére, hogy valóban koppintotta-e doktori dolgozatát Schmitt Pál. A cím visszavonása az adott egyetem doktori iskolájára tartozik. Rácz Károly, a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának vezetője nem kívánta kommentálni a konkrét ügyet, azt hangsúlyozva, hogy a kisdoktori címet nem az 1993-ban bevezetett Ph.D. fokozatot adó doktori iskolában szerezték.

Schmitt Pál hivatala visszautasítja a plágiumvádakat

A köztévé híradójában és közleményben reagált a Köztársasági Elnöki Hivatal a Schmitt Pál doktorijával kapcsolatban felmerült plágiumgyanúra. A KEH szerint az államfő és a bolgár Nyikolaj Georgijev baráti kapcsolatot ápoltak és egy forrásból írták meg disszertációjukat. A hivatal egyben visszautasítja a plágium vádját. A hvg.hu arra kéri az államfő hivatalát, hogy nevezze meg Schmitt Pál dolgozatának forrásait.

Súlyos plágiumgyanú Schmitt Pál doktori értekezése körül

Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével – derítette ki a hvg.hu. A dolgozat ráadásul nem felel meg a doktori disszertáció alapvető követelményeinek sem, ennek ellenére summa cum laude minősítést kapott bírálóitól.
Találatok: [102]  Oldalak:   <<  <  2 3 4 5 6 7 8 9 10 11   >  >>