Tehetetlenül nézzük évek óta, ahogy hazánk egyik legszebb vidékét, a Balaton környékét gyorsan és visszavonhatatlanul bekebelezi a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Ha kell, átírják a törvényeket, hogy fákat vághassanak ki, garázst építhessenek a Balaton-Felvidék egyik legszebb hegyén, ha meg úgy van, hogy világörökségi, környezetvédelmi szabályok akadályozzák a nyaraló és a hozzá tartozó medence megépítését, egyszerűen belekalkulálják az árba az esetleges bírságokat. Aki azt hitte, hogy az egységes látképű egykori halászfalu, Tihany talán megússza, óriásit tévedett.
Bár tavaly még a kerület fideszes főépítésze sem támogatta a műemlékű védettségű Heinrich-udvar beépítését, a kormány vörös szőnyeget tett a szállodaépítés elé, írja Józsefváros önkormányzati lapja.
Konszolidációs hullámot indíthat el a mostani válság, ezen pedig azok nyerhetnek, akiknek van pénzük. Minél később jön az állami mentőcsomag, annál kiszolgáltatottabbak a cégek.
Január 1-jétől a vendéglátás után a szálláshely-szolgáltatás áfája is 18-ról 5 százalékra csökken. Míg a kisebb panzió- és hoteltulajdonosoknak valószínűleg semmit sem hoz majd a konyhára a változás, a kormányközeli oligarchák ezzel is milliárdokat szakíthatnak.
A kormány rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilváníthat egy beruházást, és a korábbi jogszabályok sokszori módosítgatásával Orbánék elérték, hogy a nemzeti mellett az ő érdekeik is érvényesülhessenek.
A 2010-es kormányváltás óta a Balatonnál is átalakultak az erőviszonyok, a legnagyobb haszonélvezők Orbán Viktor miniszterelnök köréből kerültek ki. A tóval kapcsolatos döntéseknél is az ő szavuk számít leginkább.Két fontos döntés született 2016-ban a magyar tengerrel kapcsolatban: a Balaton-törvény módosítása megkönnyítette a tó környéki ingatlanfejlesztéseket és enyhített a partszabályozás előírásain, majd év végén a kormány benyújtotta a 365 milliárd forintos balatoni fejlesztési programot.
Tavaly decemberben elfogadtak egy jogszabályt, mely szerint az állam elővásárlási jogot gyakorolhat a világörökségi helyszínen található (nem lakó- és nem mező- vagy erdőgazdasági) ingatlanokra. Az új szabályozás főként az ezeken a területeken található kiskereskedelmi egységek, a szállodák és irodaházak adásvételére, illetve ezeknek a piacára lehet hatással. A befektetők részéről nem biztos, hogy érdemes pénzt és időt szánni egy olyan tranzakció előkészítésére, amit végül nem a vevő, hanem a magyar állam köthet meg. Ugyanakkor az eladó és vevő között kitárgyalt szerződések sokszor olyan elemeket is tartalmazhatnak, amit az állam nem vállalna, így könnyen elképzelhető, hogy elállna az elővásárlási jogától. Az új rendelet okozta piaci változásokról, a jogi háttérről, illetve a lehetséges kiskapukról Perlaki Szabolccsal, az OPL partnerével és Limp Adriánnal, a Cushman & Wakefield Hungary értékbecslési üzletágának partnerével beszélgettünk.
Nagyon nekibátorodott Orbán Viktor az első kormányzása óta. Akkor még kisebb trükkökkel emelt ki százmilliárdokat a költségvetésből, szinte szégyenlősen egyengette családja gazdagodását, és csupán néhány famulusával kivételezett. Ma nagyban űzi mindezt, és ha megnyeri a választásokat, utána aligha vállal önkéntes mértékletességet.
A magyar társadalom feudalizálódását jelzi, hogy egyre több vidéki térség hűbérbirtokká válik: fideszes politikusok szinte a magukénak tekintik. Kivételezett helyzetük a kormányzásának 13. évére készülő Orbán Viktor kegyétől függ, így alattvalói áhítattal tekintenek rá, közben a helyieknek bizonygatják, hogy ennek az udvari kapcsolatnak a révén tudnak sok mindent kijárni. A HVG összeállításának harmadik része.
