language

Lapok:

Személyek:

Seszták Miklós highlight_off

Index

1999-ben alapították az index.hu mögött álló index.hu Rt.-t, mely később Zrt.-vé alakult. Első tulajdonosa és finanszírozója Kőrös Ákos cége, az Interventra Kft. volt,ő Szőllösi Gáborral 75 %-ot tulajdonolt a részvénytársaságból. A tulajdonosi körhöz tartozott még az egykori INteRNeTTo-s csapat néhány tagja is, mint Nyírő András, Gerényi Gábor és Uj Péter is. A befektetőknek 25 %-os tulajdonrészük volt az Rt.-ben. Az év decemberében Nyírő távozott. 2000 tavaszára több nagy befektető is tulajdonrészt szerzett a cégben, ezek együttesen 25,1 %-os tulajdonlást tudtak magukénak. Nem sokkal ezután az Intel Capital is tulajdonosi hányadot szerzett. 2001-ben Csepi Lajos lett a kiadó vezérigazgatója, aki az Állami Vagyonkezelő Rt. korábbi vezetője volt. 2002 elejére csődhelyzet alakult ki, a megmentő a Kóka János és Bajnai Gordon tulajdonában lévő Wallis Rt. leányvállalata volt. A Webigen néven beszálló cég a részvények egyharmadát vásárolta meg. 2005-ben ezt a vállakozást Nobilis Kristóf vette meg, ennek hatására az akkor már Index.hu Zrt. néven futó cég a CEMP (Közép-európai Média Rt) tulajdonába került. Vélekedesek szerint Nobilis Spéder Zoltán egyik strómanja volt csupán: hamarosan be is igazolódott a gyanú, ugyanis Spéder Zoltán 2006-ban bevásárolta magát az Indexbe, megvéve a Wallis Rt részesedését. Innentől határozottan ő vált a háttérben a valódi tulajdonossá. Ez volt index.hu első nyereséges éve.


2009 óta a hírdetéseket a CEMP értékesíti. 2014-ben a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Pro-Ráta Zrt opciós jogot szerzett az Index-beli tulajdonszerzésre, mely jogot 3 évvel később, már az Orbán-Simicska konfliktus idején érvényesített az üzletember. A Pro-Ráta ekkor tulajdonjogáról lemondva a Magyar Fejlődésért Alapítványnak adta át a kiadóvállatot. Ezt az alapítványt az NP Nanga Parbat Zrt. hozta létre pár hónappal korábban. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Bodolai László, az index.hu jogásza lett. 2018-ban Simicska Lajos eladta érdekeltségeit Nyerges Zsolt üzletembernek. A CEMP-et időközben Spéder Zoltán két magánszemélynek adta el: Ziegler Gábornak, a CEMP Sales House ügyvezetőjének, illetve Oltyán Józsefnek, aki a Regon Média tulajdonosa és vidéki online médiahálózatot működtetett, valamint KNDP-s politikus volt. Ők ketten vették meg az NP Nanga Parbat Zrt.-t is, ezzel befolyást szereztek az Index hirdetései felett. A portál ezt követően támogatói kampányokba kezdett.

2020. július 22-én az Index.hu Zrt. igazgatóságának elnöke kezdeményezte Dull Szabolcs főszerkesztő elbocsátását. A szerkesztőség tagjai ezzel nem értettek egyet, és július 24-én nagy részük, több mint 80 munkatárs felmondott. 2020. november 23-án Szombathy Pál vezérigazgató-főszerkesztő távozott, a cég vezetését Starcz Ákos vette át. Bodolai László marad a csoport médiajogásza. Ezzel egyidőben az z Indamedia Network Zrt. bejelentette: visszavásárolják a Magyar Fejlődésért Alapítványtól (MFA) az Index.hu Zrt. részvényeit, így a jövőben az újság az Indamedia-csoport tagjaként folytatja működését. Az Indamedia tulajdonosai Ziegler Gábor és Vaszily Miklós.

 

 

Seszták Miklós

Dr. Seszták Miklós István (Budapest, 1968. október 31. –) magyar ügyvéd, politikus. 2010-től országgyűlési képviselő. 2014-től 2018-ig a harmadik Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere. 

 

1998-tól Kisvárda képviselőtestületének tagja volt. Akkoriban Oláh Albert fideszes polgármester támogatásával választották listáról egy helyi civil szervezet színeiben, de 2010-ben a Fidesz más jelöltet indított, amiben Oláh szerint szerepe volt Sesztáknak. Az Index internetes újság forrásai szerint ezóta rendelkezik Seszták akkora befolyással a városi önkormányzat ülésein, mint a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlésben. A Kisvárda központú egyéni választókerületben 2010-ben és 2014-ben országgyűlési képviselőnek választották. A 2012-es vagyonnyilatkozatok összevetése alapján Seszták Miklós a második leggazdagabb képviselő, csak Veres János volt vagyonosabb nála. (Wikipedia)

 

Seszták Miklós vagyonnyilatkozatai a Vagyonkeresőben

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [20]  Oldalak:   <<  <  1 2

A kormány újabb piacot nyúlna le, csak nem érti az interneteket

Andy Vajna végre elindíthatja online kaszinóját, mert a kormány minden konkurenst betiltott. A baj csak az, hogy a tiltás nem igazán működik, az internet ugyanis ennél bonyolultabb dolog. Másrészt ha meg működne, és mindenki Andy Vajna internetes kaszinójában verné el a fizetését, akkor pont azok az elvek sérülnének, amelyek miatt névleg betiltották a többieket: az adóelkerülés és a függők érdekeinek védelme.

Elkaszálták a metrópótlóbusz-tendert

A Közbeszerzési Döntőbizottság szerdai határozatával megsemmisítette a BKK metrópótlóbusz-tenderét. A BKK azt fontolgatja, hogy bírósághoz fordul, Tarlós pedig azt, hogy a főváros mégis inkább buszt vásárol a kormány által erőltetett kiszervezés helyett.

Tiltott befolyásolással vádolja a BKK Sesztákot

Aki azt hitte, hogy a 3-as metró felújításának idejére kiírt tízmilliárdos metróbuszpótló-tender már elérte az abszurditás határát, tévedett. Van lejjebb. Most a fejlesztési miniszter állami érdekre hivatkozva leállíttatta a pályázatot, a BKK viszont befolyásolási kísérlettel és versenykorlátozással vádolja a minisztert.

Seszták autószalonjába folytak a fejlesztési milliók

Vissza nem térítendő uniós támogatás javította fel Seszták Miklós kisvárdai autószalonjának bevételeit. Három kis kft. kifejezetten azzal a céllal pályázott és nyert fejenként 10-10 millió forintot, hogy a miniszterhez tartozó ingatlanban, annak ügyvédi irodája és Opel-kereskedése mellett vásároljon magának helyiséget. A cégek annyira „barátiak” voltak, hogy az egyik alapítását maga Seszták Miklós intézte, így a pályázati határidőre el is készült a bejegyzése. A miniszter szerint üzleti titok, hogy a támogatások mekkora része vándorolt a cégéhez.

Egy fillért sem adóztak a Seszták alapította eltűnt cégek

A fiktív cégek alapításának megnehezítését kérte 2005-ben az Igazságügyi Minisztériumtól Kisvárda jegyzője, miután kiderült, hogy a városban két-három címre összesen több mint 700 olyan vállalkozást jelentettek be, amelyek létrehozásuk óta nem fizettek iparűzési adót.

10 milliárd szélessávra, semmi nem lett belőle

Visszavont 10,3 milliárd forint uniós pályázati támogatást az NFÜ, miután a megbízott cégek 9-10 hónapja késtek a szélessávú hálózati fejlesztések megkezdésével.

Öt gyanús pályázó 12,5 milliárdot nyert

A hálózatfejlesztési közbeszerzés nyerteseit ugyanaznap, ugyanakkora tőkével alapították, ugyanoda vannak bejelentve, és azonos a tulajdonosi körük.
Találatok: [20]  Oldalak:   <<  <  1 2