Lapok: |
Szeviép-ügy: a magyar építőipar morális válságának egyik rémtörténete
A Szeviép-ügyet a kormánypárt és a hozzá lojális sajtó a bírói elfogultság, a 2006 és 2009 közötti Gyurcsány-kormány hibáinak és a baloldali szegedi városvezetés bűneinek bemutatására használja. Lehetnek ilyen aspektusok is, de azért kétségek nélkül egyik erős vád sem fogalmazható meg. Az azonban biztos, hogy valami nagyon bűzlik ebben a történetben. Sokat hallunk róla, de talán kevesen emlékeznek már arra, hogy mi is történt.
Letartóztatták a Vizoviczki-ügy egyik vádlottját, egy volt rendőr alezredest
A Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett korrupciós bűncselekmények miatt indított eljárást 2014. augusztusában V. László és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, most az egyik vádlott letartóztatását rendelték el - közölte a főügyészség.
Az egyik volt rendőr alezredes vádlott pénzt ajánlott fel vádlott társának, aki korábban a kollégája volt, hogy vállalja magára a bűncselekmények elkövetését azért, hogy őt ne vonják felelősségre. Emellett a volt rendőr alezredes a bejelentett lakcíméről kilenc hónapja elköltözött, amit nem jelentett be a bíróságnak, de ez idő alatt az ingatlanjait folyamatosan értékesítette.
Őrizetbe vették a Széchenyi Bank egykori vezetőit
Nem volt könnyű ma délelőtt bárkit is elérni, aki valaha dolgozott a Széchenyi Kereskedelmi Bank vezetésében. Ritka az, amikor egy üzleti és részben baráti kör minden tagjának ki van kapcsolva a telefonja. Ezúttal azonban aligha véletlen egybeesésről volt szó.
ÚGY TUDJUK, HOGY KEDDEN – HOSSZAS NYOMOZÁS UTÁN – EGYSZERRE ÜTÖTT RAJTA A RENDŐRSÉG A CSŐDBE MENT BANK EGYKORI VEZETŐIN,
illetve a bank zavaros tőkeemelésének más résztvevőin, tanácsadóin. Pontos számot nem tudunk, de akár két tucat helyszínen is lecsaphatott a rendőrség, és ahogy az érintettek hozzátartozói elmesélték másoknak, házkutatást tartottak, iratokat foglaltak le, és az érintetteket bevitték.
12,5 milliárd forint osztalékot vesz ki Csányi Sándor agrárintegrátor cégéből
4,4 milliárd forint nyereséget termelt Csányi Sándor legnagyobb agrárérdekeltsége, a KITE Mezőgazdasági Zrt. tavaly – vette észre a 24.hu a cég beszámolójában. Az OTP-vezér azonban ennél is több pénzt vehet ki a cégből, amit lényegében az azóta a hatóságok által több fronton is betalált Bige László elől happolt el néhány évvel ezelőtt: a közgyűlés (ami Csányi más cégeiből áll) úgy döntött, hogy az eredménytartalékból részvényenként 84 830 forintot fizet,
Egy régi konfliktus áll Nagy Márton távozása mögött
Nem élte meg jól Nagy Márton alelnök, hogy 18 év után Matolcsy György elnök lemondásra szólította fel. Bár nem kizárt, hogy később a formálódó új banknál landol a szakember, hiszen már korábban is felmerült a neve, egyelőre nem kapott felkérést.
Több százmilliós veszteséggel szűnt meg a Ripost kiadója
Több mint 583 milliós vesztesége volt 2019-ben a Ripost Média Kft-nek, ráadásul ezt mindössze kilenc hónap alatt szedte össze, szeptember 30-án ugyanis átalakulással megszűnt a cég.
Növelték milliárdos bevételeiket a kormány kedvenc kidobói
Egy év alatt közel másfél milliárd forinttal nőtt a Fidesz-kormány kedvenc őrző-védő cégének bevétele, a 2018-as 7,3 milliárd után a 2019-es üzleti évben 8,9 milliárd forint bevétel szerepel a Valton-Sec Kft. nyilvános beszámolójában.
Így kúszott végig a járvány a fővároson és a megyékben
Rogán bizalmasa bukkant fel tulajdonosként a miniszter és felesége ingatlanügyletei mögött
Rogán Antal titkárának édesapja az az N. András, akinek a budai ingatlanában lakik bérlőként a miniszter, és aki májusban megvette Rogán Cecíliától annak balatonlellei ingatlanát. N. Andrásról kiderítettük, hogy régóta a Rogán család bizalmasa, ami magyarázatot adhat arra, miért éppen az ő neve bukkant fel a válás utáni ingatlanügyekben. Annyira közeli a viszony, hogy a férfi fia az egyik Rogán gyerek keresztapja.
Tíz évre titkosították minden idők egyik legnagyobb magyar vasúti projektjét
A Fidesz–KDNP kétharmaddal megszavazta a „Budapest–Belgrád-vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról” szóló törvényt. A szöveg (pdf) az eddig megismertekhez képest nem tartalmaz újdonságot, a Magyarország és Kína között létrejövő egyezmény tartalmát emeli törvényi erőre.
Az eddigi információk szerint az ezermilliárd forintba kerülő beruházás 130 év alatt térülhet meg, a tisztánlátást azonban nehezíti, hogy a beruházással összefüggésben megkötött szerződéseket és „a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatokat” a parlament tíz évre titkosította Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeire hivatkozva.