November 30-án jelent meg cikkünk az Octopus Invest Kft.-ről, amely állami beruházásokat akasztott meg, és amely perek tucatjait folytatja az alvállalkozóival, akik állítják, nem fizették ki őket. Egy nappal később, december elsején pedig elindult a cég végelszámolására vonatkozó eljárás. Annak, hogy ez bekövetkezik, már voltak jelei. Mindeközben az alvállalkozók által emlegett Orbán Áron hivatalosan is szerepet vállalt két cégben, így már nemcsak szóbeszéd alapján, de cégszerűen is köthető az Octopus volt tulajdonosi köréhez.
Matolcsy György jegybankelnök fiának barátja, Száraz István igazán nem panaszkodhat az új évre. A napokban derült ki ugyanis, hogy cége, a FRANK Digital Kft. tavaly decemberben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank 3,3 milliárdos tenderét, majd az uniós közbeszerzési értesítőben látott napvilágot, hogy a Neumann János Egyetem kommunikációs kampányát is ők vihetik nettó 119 millió forintért. A többi 3 jelentkezőből kettőt kizártak, a harmadik pedig drágább ajánlatot adott. Az egyetem 2020 óta egy vagyonkezelő alapítványé, amelynek kuratóriumában ott ül Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke is.
November 22-én adta ki elmarasztaló jelentését az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egy magyarországi regionális hulladékkezelési projekt uniós támogatásaival kapcsolatban. Az OLAF sem a pályázatokat, sem a projektgazdát nem nevesítette és érdeklődésünkre sem árulta el. Ugyanakkor a közleményükben leírt részletek és korábbi ismereteink alapján arra következtettünk, hogy az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekteket vizsgálta és találta szabályellenesnek a hivatal. Kérdésünkre az észak-balatoni rendszert működtető szervezet megerősítette, hogy valóban most vizsgálta őket az OLAF, ugyanakkor a közleményben leírtak jogosságát tagadják. Arra a kérdésünkre, hogy honnan teremtenék elő a több mint 4 milliárd forintot, ha tényleg vissza kell majd fizetni az Uniónak, nem kaptunk választ.
Miközben a benzin és a kenyér már-már luxuscikknek számít Magyarországon, van egy terület, amelyre mindig dől pénz: a kormányzati szervek technológiai fejlesztése. Az uniós közbeszerzési értesítőből derül ki, hogy a Rogán Antal felügyelete alatt álló Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) hatalmas összegű informatikai beszerzést zárt le a napokban.
A KRÉTA szülői felületén jött néhány rendszerüzenet az elmúlt hetekben. Arról azonban senki nem szólt semmit, hogy feltörték a rendszert, és a hekkerek hozzáférhettek a diákok, szülők, tanárok és intézmények minden adatához. A rendszert kötelező használni a közoktatásban, és az üzemeltető cég az elmúlt években 36 milliárd forint közpénzt zsebelt be a működtetéséért. A sikerhez talán annak is köze van, hogy a cégtulajdonos Fauszt Zoltán jóbarátja Palkovics Lászlónak. Azt egyelőre nem tudni, hogy a miniszter néhány napja történt lemondása hatással lesz-e az eKréta Zrt. állami megbízásaira.
Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott 2,5 milliárd forintos uniós támogatást a helyi önkormányzat bevonásával alakult projektcég és az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda konzorciuma a Bács-Kiskun megyei Zsanán. Az önerő azonban nem állt a projektcég rendelkezésére a KEHOP pályázathoz, ezt egy napon belüli előtörlesztett hitelszerződéssel oldották meg. A nem létező önerő igazolásával 1,2 milliárd forintos támogatási előleget hívtak le, ami a projektcégtől a tulajdonosok kapcsolt vállalkozásaihoz és magánszámláira vándorolt. Bár a befejezési határidő közeledtével kiírtak egy közbeszerzést, a beruházás nem valósult meg, a támogatási előleget pedig úgy tűnik, hogy nem a geotermikus projektre költötték. A hatóságok költségvetési csalás gyanújával nyomoznak.
A magyarországi általános és középiskolákban használt Kréta, valamint nagytestvére, az egyetemeken korábban bevezetett Neptun oktatási rendszerek ugyanannak a cégcsoportnak a termékei. Akárcsak a másik tengeristenről, Poszeidonról elnevezett elektronikus iratkezelő program, amit az államigazgatásban alkalmaznak. Ezeknek az informatikai rendszereknek az üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése pedig évi többmilliárd forintos bevételt hoz a Fauszt Zoltánhoz köthető vállalatoknak.
Varga Mihály pénzügyminiszter a vagyonnyilatkozata szerint 2020 óta bérel egy 204 négyzetméteres gyenesdiási nyaralót. Az Átlátszó kiderítette, hogy hol található az ingatlan, illetve hogy egy kormányközeli vállalkozóig vezetnek a szálak. A ház a Gyenes Resort Kft. tulajdona, amely kft. tulajdonosának egyéb cégei számos közbeszerzést nyertek el korábban. Azonban ennél is érdekesebb, hogy a kft. alapításában részt vett egy, a Horváth László tiszteletbeli kazah konzul érdekeltségébe tartozó vállalkozás. A Gyenes Resort éves beszámolójából arra következtettünk, hogy a balatoni ingatlan értéke 169 millió forint lehetett, az árbevételéből pedig úgy becsüljük, hogy a medencés luxusnyaraló bérleti díja 100 ezer forintra jöhet ki havonta. A pénzügyminiszter és a cég nem árulta el a bérleti díj pontos összegét, annyit tudtunk meg, hogy Varga „piaci áron” bérli a házat.
2013-ban írtunk először arról, hogy az Elios Zrt. hogyan trükközött az uniós támogatásból megvalósuló közvilágítási projektekkel. A cégben tulajdonos volt Orbán Viktor miniszterelnök legidősebb lányának, Orbán Ráhelnek a férje, Tiborcz István is. Amikor az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége, az OLAF is vizsgálódni kezdett az Elios-ügyben, Tiborcz kiszállt a cégből, a magyar rendőrség pedig a nyomozás során nem talált semmi problémát. A kormány nem hozta nyilvánosságra az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentést, de az Eleven Gyál nevű civil szervezet a TASZ segítségével kiperelte a dokumentumot az Európai Bizottságtól.
Három lépésben újul meg a Göcseji Falumúzeum, az állam eddig nettó 3 milliárd forintot áldozott a fejlesztésekre. A kivitelezésre a már jól ismert kormányközeli cégek jelentkeztek. A Mészáros-féle ZÁÉV az első körben alvállalkozóként, a másodikban fővállalkozóként nyert, és bevonta a munkába a Magyar Építő Zrt.-t. Annak egyik tulajdonosa, az Épkar Zrt. így hiába maradt alul kétszer is, közvetve mégis profitálhat a beruházásokból. A Szabadics Zrt. sem panaszkodhat: ők a Dunántúli Magasépítő Kft.-vel közösen vehetik ki részüket a munkálatokból. Utóbbi több szálon is kapcsolódik a ZÁÉV-hez.
