2013-ban írtunk először arról, hogy az Elios Zrt. hogyan trükközött az uniós támogatásból megvalósuló közvilágítási projektekkel. A cégben tulajdonos volt Orbán Viktor miniszterelnök legidősebb lányának, Orbán Ráhelnek a férje, Tiborcz István is. Amikor az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége, az OLAF is vizsgálódni kezdett az Elios-ügyben, Tiborcz kiszállt a cégből, a magyar rendőrség pedig a nyomozás során nem talált semmi problémát. A kormány nem hozta nyilvánosságra az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentést, de az Eleven Gyál nevű civil szervezet a TASZ segítségével kiperelte a dokumentumot az Európai Bizottságtól.
Tízmillió eurót, azaz több mint 3,6 milliárd forintot fizettek be a Városháza-ügy több szereplőjének közös cégébe. Az orosz oligarcha Ruszlan Rahimkulov, a rejtélyes üzletember Zentai Péter, továbbá a Gattyán-párt alelnöke, Huszár Viktor is érdekeltek a vállalkozásban, amely a pénzből azt az ingatlant venné meg, ahol Bajnai Gordon volt miniszterelnököt lehallgatták. A befizetési ügyletben Zentai és Huszár érdekeltségei az üzletrészük cégértékében több millió euró növekedést könyvelhettek el, míg Rahimkulov cége számára az összesített szaldó súlyosan negatív. A cég tagadja, hogy rejtett pénzátadás történt volna, a többi szerintük „üzleti titok”.
Sok minden történt azóta, hogy 2020. decemberében a kormánypárti médiumok még egy alternatív technológiai platformban keresték a választ arra, hogyan tudják üzeneteiket akadálytalanul eljuttatni az állampolgárokhoz a közösségi médián keresztül. A “cenzúrázó” Facebookot kiváltó saját fejlesztésű, konzervatív “safe space”, a Hundub azonban alig fél év működés után megszűnt és tulajdonosa ellen az adóhatóság végrehajtási eljárást indított. Ez és egyéb tényezők – például a Facebook által 2021. februárjában befizetett 3,6 milliárdos reklámadó – játszhattak közre abban, hogy 2021-re a kormánypárti kommunikátorok teljes gőzzel fordultak vissza Magyarország legnépszerűbb közösségi platformjára, hogy ott hajtsanak végre egy, a hagyományos hírmédiához hasonló centralizációt. Megnéztük, ebben kik, hogyan és milyen eszközökkel vettek részt, és milyen útvonalakon történik a kormány narratívájával egyező üzenetek terjesztése a közösségi hálózaton. Több mint négy hónapos kutatásunk eredményei következnek.
Három lépésben újul meg a Göcseji Falumúzeum, az állam eddig nettó 3 milliárd forintot áldozott a fejlesztésekre. A kivitelezésre a már jól ismert kormányközeli cégek jelentkeztek. A Mészáros-féle ZÁÉV az első körben alvállalkozóként, a másodikban fővállalkozóként nyert, és bevonta a munkába a Magyar Építő Zrt.-t. Annak egyik tulajdonosa, az Épkar Zrt. így hiába maradt alul kétszer is, közvetve mégis profitálhat a beruházásokból. A Szabadics Zrt. sem panaszkodhat: ők a Dunántúli Magasépítő Kft.-vel közösen vehetik ki részüket a munkálatokból. Utóbbi több szálon is kapcsolódik a ZÁÉV-hez.
Nemrég alapított pártot Gattyán György milliárdos üzletember, és egy régi üzlettársa, Huszár Viktor lett az egyik alelnök. Felrajzoltuk a Huszár Viktor mögött álló céghálózatot: az újdonsült párt alelnöke több üzleti szálon is kötődik egy dúsgazdag orosz családhoz, Rahimkulovékhoz. A család egyik tagja az a Ruszlav Rahimkulov, aki Bajnai Gordont a Városháza megvásárlásának szándékával kapcsolatban arra a beszélgetésre invitálta, amelyről titokban hangfelvétel készült.
2019-ben nyerte el a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. a Városligetbe álmodott Új Néprajzi Múzeum kivitelezését nettó 26 milliárd forintos ajánlattal. Ez az összeg először 32 milliárdra drágult, majd 35-re, most pedig kiegészítő munkákra további 3,9 milliárdot kaptak a kivitelezők. Az új múzeum ára ezzel elérte a nettó 39 milliárd forintot – és még nincs kész, tehát lehet majd akár még ennél is több.
Az elmúlt években egyre többször lehetett hallani a gombamód szaporodó hazai magántőkealapokról, amelyek számos iparágba bevásárolták magukat cégek megvételével, ám az alapok mögött álló befektetők kiléte titokban maradt. Cikkünkben utánajárunk, miként fordulhatott elő, hogy a magántőkealapok mára gyakorlatilag felváltották az offshore cégeket. Emellett azt is megmutatjuk, hogy milyen jelentős hazai alapok vannak, és ezek milyen politikaközeli szereplőkhöz köthetők.
A dokumentumban megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési célhoz (Sustainable Development Goals – SDGs) 169 alcélt társítottak, amihez a mai állás szerint 231 indikátort rendeltek, hogy ezek mutassák az egyes országok, illetve a világ közeledését a meghatározott célokhoz. Az indikátorok fejlesztésében 2020-ban érkezett el oda az ENSZ, hogy már minden mutatónak van kidolgozott módszertana. Az Agenda 2030 nem kötelező érvényű ajánlás, ebből következően az országok, országcsoportok a célok teljesülését más, a saját országukat, régiójukat jobban leíró, relevánsabb mérőszámokkal is mérhetik.
2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhetnek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel. A kétharmados törvénymódosítással a kormányközeli hálózat befolyását a korábbi állami vagyon felett egy jövő évi ellenzéki győzelem esetén is biztosították.
Több el nem készült földhő-erőmű, vitatott orvostechnikai üzem, végrehajtás alá került projektcégek – ezek mind részei a Hadházy Ákos által a „geotermikus energia királyának” nevezett Kovács Imréhez köthető céghálónak. Az EU-Fire EGS Kft. és a hozzá kapcsolódó cégek az elmúlt években több milliárd forint közpénzt kaptak a legkülönfélébb projektekre. A legutóbb pár hónapja kötöttek szerződést a kormánnyal annak ellenére, hogy eddig a legköltségesebb beruházásaik jellemzően elakadtak.
