Az idén bejegyzett Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak (KEÉÖMA) indulásként két állami céget és ezzel bő 15 milliárd forintnyi állami vagyont ajándékozott a kormány, majd ezt még kiegészítette közel 25 milliárd forint készpénzzel. Bár a Magyar Levente külügyi államtitkár által vezetett KEÉÖMA elvileg közfeladatot lát el azzal, hogy megvásárol és (majd) felújít magyar kötődésű ingatlanokat a Kárpát-medencében, a tevékenységéről semmi nem nyilvános, még honlapja sincs. Ennek ellenére annyi biztos, hogy az alapítványnak adott cégeknek és azok külföldi leányvállalatainak jelen ismereteink szerint összesen 16 darab ingatlanja van a környező országokban. Térképre tettük mindet, és felrajzoltuk az egyre bonyolódó céghálót is.
Demeter Szilárd kultúrtéesze alig egy év alatt sokmilliárdos ingatlanvagyonnal gazdagodott, szerzeményeik között van minden jelentősebb művésztelep, múzeumok, műemlékek, kastélyok és a Hajógyári-sziget közel harmada. A PIM-főigazgató által átvett ingatlanok kiadásából és a kulturális intézmények bevételeiből önmagában 100 milliós nagyságrendű bevételre számíthatnak a cégek, de ez eltörpül az állami támogatások mellett.
A rendszerváltás után növekedtek az egyenlőtlenségek a lakhatás területén, és ennek megfizethetősége nem javult érdemben. A lakhatási válság mélyülésének legfőbb oka a magántulajdonhoz jutás túlzott támogatása, a köztulajdonú és nonprofit formák (pl. bérlakásrendszer) súlyos alulfinanszírozottsága, valamint az, hogy a lakáspolitikai döntések jelentős része a tehetősebbeknek kedvez. Ezek a legfőbb megállapításai a 2021-es, lakhatási szegénységről szóló Habitat for Humanity jelentés harmadik fejezetének, ami a „Lakhatási közpolitikák és a lakhatás megfizethetősége az elmúlt három évtizedben” címmel jelent meg. A jelentés szerzői a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítói, Czirfusz Márton és Jelinek Csaba.
A Miniszterelnökség büféjeként, egyszersmind az Aurum alapítvány jogászcsapatának klubhelyiségeként működik a volt Lukács cukrászda műemlék szalonja. A tehetséggondozással is foglalkozó alapítvány 35 millió forintos, végeredményben közpénzből származó, a „nemzeti érzelmű” jogászok utánpótlásának biztosítására kapott támogatásnak köszönhetően csinosíthatta ki a kávézót, és működtethet tehetséggondozó programot. Az Aurumot MCC-s kötődésű alkotmánybírósági főtanácsadó alapította, kurátorai között Fidesz-közeli ügyvéd és miniszterelnökségi kabinetfőnök üldögél, felügyelőbizottságában volt parlamenti képviselő és a Mandiner hetilap újságírója is helyet kapott.
Október közepéig 50 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket a Terra-Log Mélyépítő Kft., ami tavaly került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, de egy év után túl is adott rajta. A cég akkor kilőtt a piacon, és idén már 2020-as forgalmának közel harmincszorosát nyerte el állami tendereken. A kft. végső tulajdonosa Mészáros bizalmasa, Halmi Tamás, akinek karrierje a bicskei földhivatalban indult, majd a felcsúti milliárdos számos cégében volt vezető tisztségviselő, mára azonban látszólag minden üzleti kapcsolatot megszakított a miniszterelnök barátjával.
Az ábrák tényszerűnek, objektívnek és logikusnak tűnnek, éppen ezért lehetnek különösen megtévesztők, ha rosszul használják őket. Magyarországon is egyre gyakoribbak a félrevezető ábrák, sorozatunkban ezért sorra vesszük ezek típusait.
Nemzetközi példák alapján nehéz belátni, miért kerül annyiba a Déli Körvasút egyik szakasza, mint amennyit az állam a teljes magyar vasúti rendszerre költ egy évben.
A következő hetekben a felsőoktatásban is kezdetét veszi az idei tanév, látszólag változatlanul. Hogyan alakult át mégis az egyetemi oktatás nagy része szeptember elsejére? A 2018 óta folyó felsőoktatási modellváltás eredményeként az idei tanévre 38-ból összesen 5 állami fenntartású egyetem maradt országszerte – ezek is kizárólag Pest megyében. (...) Az új modell első nagyobb stratégiai együttműködését a Mészáros Csoport kötötte öt egyetemmel. (...) jelenleg kiszámíthatatlan, hogy hosszú távon milyen következményei lesznek a felsőoktatás ilyen típusú átalakításának.
Hamarosan indul az első állami, de igazából mégsem állami szociális lakásügynökség. Az egyházi kötődésű karitatív szervezetek hatalmas lehetőséget és nehéz feladatot kapnak a nyakukba egy devizás mentőprogram farvizén: az egész országban szétszórt, több ezer lakásból álló csomagot vesznek át a lakókkal együtt. Ezzel a programmal a kormány fontos lépést tesz egy olyan irányba, aminek eddig tagadta a fontosságát. Arról azonban szokás szerint gondoskodtak, hogy a lakhatási szakterületen aktív, de kritikusabb civil szereplők ne jussanak lehetőséghez.
A kormányközeli építőipari cégek kívülről akár nagyon hatékonynak is tűnhetnek, de ez a hatékonyság valójában járadékvadászat, a járadék pedig a NER-nél csapódik le.
