K-Monitor Adatbázis

Indulása óta 6 milliárd forint osztalékot termelt tulajdonosainak, elsősorban Sánta János hódmezővásárhelyi vállalkozónak az állami dohánykereskedelmi monopólium. Az államhoz eközben koncessziós díjból és nyereségadóból együtt 1,3 milliárd folyt be. A monopólium tulajdonosai ráadásul a dohánykövetési rendszerrel kapcsolatos kiadásaikra is százmilliókat vettek ki.

Néhány hónap leforgása alatt közel negyedmilliárd forintnyi megbízást adott az Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) egy olyan rendezvényszervező cégnek, amely 2017-ben alig több mint 4 millió forintos árbevételt ért el. Az állami energetikai óriás először tavaly nyáron szerződött le a Moonlight Event Kft-vel, akkor azonban tíz napon belül két esemény szervezését is rájuk bízták összesen 170 millió forint értékben. Az új partner szolgáltatásával pedig minden bizonnyal elégedettek voltak, az idén februárban ugyanis egy újabb 65 milliós megbízást adtak a jelenleg 12 főt foglalkoztató vállalatnak.

Az elmúlt években az általános forgalmi adóból (áfa) származó bevételek gyorsabban nőttek, mint a gazdaság. Annak ellenére is így van ez, hogy időközben egyre több kedvezményes áfakulcsot vezetett be a kormány: 2018-ban például levitték a vendéglátóhelyek és az új lakások áfáját 5 százalékra, de a sertéshús is szintén csak 5 százalékkal adózik, már 2016-tól.

A Mediaworksnek több mint kétezer vevője volt tavaly év végén, de a pénz háromnegyedét az állami hirdetéseket elosztó New Land Mediától várták.

Összeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében "üzletszerzési jutalékot" szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.

A NER-es üzletemberek nem panaszkodhatnak a tavalyi évre, hiszen vállalkozásaik zöme nyereséges volt. A céges beszámolók adatai alapján összegyűjtöttük, hogy az egyes ágazatokban mekkora profitot termeltek a cégeik, és azt is megnéztük, hogy a tulajdonosok mekkora osztalékot kaptak a vállalkozásaik után. Az érdekcsoportok szerinti csoportosításnál nem ért minket meglepetés, ismét bebizonyosodott, hogy Mészáros Lőrincnek kivételes érzéke van az üzlethez.

Továbbra is hihetetlen ütemben termelik a pénzt a legnagyobb magyar – jelentős részben kormányközeli – építőipari cégek. Bár a szektor vezető vállalatainak hosszú idő után először csökkent a profitrátája 2018-ban, nemzetközi összevetésben még így is bevételeik kiemelkedően magas része maradt meg nyereségnek. Márpedig a bevételek nagyon gyorsan növekednek, amit jól mutat, hogy tavaly már legalább 40 olyan építőipari vállalat volt az országban, amelynek forgalma meghaladta a 10 milliárd forintot, szemben az egy évvel korábbi 34-gyel.

A NER-hez kötött legismertebb vállalatok Orbán Viktor kormányra kerülése óta akkorát növekedtek, amekkora emelkedést csak ritkán látni. Mészáros Lőrinc cégei mellett látványosan kilőttek az Orbán Viktor családjához, valamint Andy Vajnához, Garancsi Istvánhoz, Szíjj Lászlóhoz, és Paár Attilához köthető társaságok is. A számokat látva nehezen hihető az, hogy Magyarországon piacgazdaság működik.

Aláírták a Soroksár-Kelebia vasút felújításáról szóló, részben kínai hitelből finanszírozott szerződést, amely a Budapest-Belgrád projekt legnagyobb része. A munka a tervezéssel együtt várhatóan öt évig tart.

Május 26-án vasárnap tartották az európai parlamenti választást Magyarországon, amely országos szinten a Fidesz-KDNP magabiztos, 52 százalékos győzelmével zárult. De mi történt Budapesten? Hogy szavazott a főváros? Melyek voltak a legaktívabb kerületek? Hol nyert igazán nagyon a kormányzó pártszövetség, és hol lenne verhető? Ebben az anyagunkban ezt mutatjuk be.