K-Monitor Adatbázis

A korábban Napi Gazdaság, az utóbbi években a Napi.hu által kiadott “100 leggazdagabb magyar” adatait összegyűjtve kielemeztük, hogy a rangsor első, 2002-es megjelenése óta mennyivel nőtt az összvagyonuk, kik az állandó szereplők, kik az újak, és hova tűntek a régiek.

Olyan parkolási rendszer működik Budapesten, amiben mindenki meglop mindenkit, és mindenki egymásra mutogat.

Ha piacgazdaság van, akkor kétségtelenül Mészáros Lőrinc cégei a legjobbak az országban, és nekik kellene nyerniük az összes közbeszerzést. De van alternatív magyarázat is.

Van egy állami cég, ami elköltött 3,7 milliárd forint állami támogatást, de úgy, hogy semmit nem lehet tudni arról, hogy ennek mi lett az eredménye. Egy dolog látszik biztosan, hogy az állami áramcéghez, az MVM-hez tartozó KOM Központi Okos Mérés nevű cég csak a működésre elköltött legalább 700 millió forintot, miközben az átlagfizetés 679 ezer forint volt.

Valószínűleg akkor is eredményesebb lett volna az utóbbi közel tíz év pénzszórása a magyar futballban, ha egyszerűen csak összevásároltak volna Felcsútra egy álomcsapatot nagyon drága játékosokból. Az elmúlt hetekben három részes cikksorozatban mutattuk be, hogy miként költött négyszer annyit futballra a kormány, mint amennyit a Magyar Labdarúgó Szövetség kért, és az esztelen pénzosztás hogyan akadályozta meg, hogy az MLSZ egyébként ésszerű célkitűzései megvalósulhassanak.

Közadatigénylésben kértük ki, hogy 2010 óta milyen ingatlanokat kiknek adott át az MNV ingyen. Az adatok szerint ilyen épületből és épületrészből országszerte 1152 van, melyeknek összértéke jelenleg 42,5 milliárd forint. Térképen és grafikonokon mutatjuk meg, hogy hol, milyen, mekkora értékű ingatlanokat adott át a magyar állam térítésmentesen, és kik kapták meg őket.

Látlelet arról, hogy zárul be a kör a NER rendszerében az állami megrendelésektől kezdve a sporttámogatásokig.

Pár nappal a nemzeti ünnep és az ehhez kapcsolódó Kossuth-díj átadás előtt az ÁTLÓ megvizsgálta az elmúlt évtizedek díjazottjait. A több mint másfél ezer kitüntetett adataiból kiindulva, interaktív ábrákon láthatóvá tettük a tevékenységek sokszínűségét, a díjazottak életkori sajátosságait, a nemek aránytalanságát.

Magyarország kormánya az utóbbi években rendre visszautasította, hogy az Európai Unió beleszóljon a magyar belpolitikába, a különféle uniós szándékokat pedig gyarmatosítási kísérletként bélyegezte meg. Ezzel szemben a magyar állam a rendszerváltás óta támogatja anyagilag és – a helyi nacionalista erők szerint – így befolyásolja a szomszédos országokban (a történelmi Magyarország területén) élő magyar közösségeket, valamint a diaszpórát, egyfajta virtuális, csak a fejekben létező Nagy-Magyarországot próbálva létrehozni. A külföldi magyar nemzetpolitika jelenlegi legnagyobb támogatási forrása a 2010-ben életre hívott Bethlen Gábor Alap. Ebben az adatvizualizációs anyagunkban azt mutatjuk meg, hogy az Alap 2011 áprilisa óta pályázati úton elköltött közel 190 milliárd forintját mikor, kik és mire nyerték el.

Több mint féléves csúszással végre közzétette tavalyi éves beszámolóját a vizes vb-t szervező cég