Tavaly rátett egy lapáttal a Bethlen Gábor Alap a 2017-es rekordévre: összesítésünk szerint 84 milliárd forint támogatást ítélt meg, nagyrészt határon túli szervezetek számára. A legnagyobb pénzeket a határon túli egyetemek, egyházak, és persze a fociklubok kapták.
Alig fél év alatt milliókat tudtak megtakarítani, befektetni a vezető politikusok. Az ország vezetőinek bevallásából kiderül: átlag 5 ingatlanjuk van, 10 milliós megtakarításuk, szinte kötelező elem a kincstárjegy és a szántó.
„Érdemes elgondolkodni az életnek azokon a természetes tényein, hogy mi volt 2010 előtt, meg mi van most. 2010 előtt nőtt a költségvetési hiány, nőtt az adósság, csökkent a közvagyon, nem volt gazdasági növekedés. Szerintem részben azért, mert a pénz nagy részét ellopták. És 2010 után mit látunk? Csökken a költségvetési hiány, csökken az államadósság, nő a közvagyon, van gazdasági növekedés, nőnek a bérek.
Összesítettük, hogy kik a legügyesebbek és kik kapták a legtöbb pénzt 2011 óta.
A magyar egészségügyről szóló cikkeket gyarkan érik azok a vádak, hogy nem tárják fel elég mélyen az összefüggéseket, nem veszik észre, hogy a magyar egészségügy mennyit fejlődött az elmúlt akárhány évben, illetve a kirívó esetekre koncentrálnak. Mindegyikben van – illetve lehet – igazság, ezzel az anyaggal pedig szeretnénk kicsit hozzájárulni mi is ahhoz, hogy a magyar egészségügy állapotát európai kontextusba helyezzük és megmutassuk, hogy közel harminc év alatt honnan hova jutott.
Számításaink szerint az elmúlt négy évben a kormány és Budapest 360 milliárd forintot már elköltött vagy elkülönített egy olimpia lehetséges helyszíneire. Ha újra jelentkeznénk a rendezésre, lehetne azzal kampányolni, hogy mennyire olcsó, hiszen a létesítmények nagy része elkészült.
A családi vállalkozások adják a magyarországi gazdálkodó szervezetek többségét. Egy kutatás szerint a hazai cégek 83,3 százaléka családi cég, azok is főleg kis- és középvállalkozások. A tapasztalat szerint sikeres nagyvállalat pedig azokból lesz, ahol az utódlást jól menedzselik.
Az idősoros adatokból az látszik, hogy a kormány egyre többet és többet költ sikerkommunikációra és valamiellenes kampányokra, a Miniszterelnökség legkedveltebb kiadói, az állami hirdetések kedvezményezettjei pedig ma már egytől-egyig kormányközeli tulajdonban vannak, kivéve a Simcsika-helyettesítő plakátcéget, a francia JCDecaux-t.
Nyolc egyszerű kérdés, nyolc egyszerű parlamenti patkó a magyar képviselők demográfiai összetételéről, fizetési kategóriáikról és végzettségükről. Hamarosan pedig egy ennél sokkal összetettebb, kereshető adatvizualizációval jelentkezünk arról, hogy kik is képviselnek bennünket a parlamentben.
Míg 2017-ben a kormány migránsonként 7,2 millió forintból védte meg az országot, tavaly ez a fajlagos költség 15,5 millióra, a korábbi több mint duplájára nőtt.
