K-Monitor Adatbázis

Az elmúlt hetekben sorban jelennek meg a hírek szocialista politikusok lefizetéséről egy kihallgatási jegyzőkönyv alapján. Erről Fuzik Zsolt vallott, aki a vádak szerint bűnszervezetet irányított. Az ügy sokkal többről szól a tízmilliós kenőpénzeknél, de még a BKV-s és parkolási ügyeknél is: nemzeti nagyvállalatok is érintettek. Cikksorozatunkban bemutatjuk a budai HillSide Irodaházból irányított szervezet működését és a társaság legfontosabb figuráit.

A HVG információi szerint a titkosszolgálatok és több minisztérium vétója eredményezte, hogy az állami távközlési hálózatokat is üzemeltető MVM Net egyelőre nem került magánkézbe. A végső vevő a 4iG informatikai cég lenne.

Horváth Csabán és Tóth Csabán kívül egy harmadik szocialista politikus, Molnár Zsolt is kapott vesztegetési pénzeket Fuzik Zsolttól – derül ki a Magyar Nemzet birtokába jutott kihallgatási jegyzőkönyvből. Az MSZP-s honatya az iratok szerint 40 millió forintot vett át az Olimpia parkban.

Az ügyészség szerint megalapozott a gyanú, hogy Horváth egy társával a fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére keresett egy céget, amelytől a nyereségük felére tartottak igényt.

Miközben a két éve dühöngő világjárvány miatt alig-alig akadnak már rendezvények, az állam több tízmilliárd forint értékben bízta meg az Antenna Hungáriát szervezési feladatokkal. Ezeket aztán a cég el sem végzi, hanem továbbpasszolja Balásy Gyula érdekeltségeinek.

Jól emlékezhetünk, mi lett az öt évvel ezelőtti vizes világbajnokság olcsóságáról szóló ígéretekből: folyamatos, néha napi szintű drágulás, az elsőként bemondott ár nagyjából ötszöröse a végére, egy gyenge hónap a magyar turizmusban, de látványos vb. Most az infrastruktúra készen áll, és a szervezők ígérik, olcsó lesz a rendezvény. Átnéztük a 2017-es és a mostani költségeket, és arra jutottunk, Magyarország képes lenne arra, hogy olcsón rendezzen vizes vb-t, a kérdés az, hogy tényleg ez lesz-e a cél.

A NAV országos akcióban csapott le egy társaságra, akik a BKV-nak dolgoztak. Több milliárd forint elcsalásáról szól az ügy. Az üzletet Tasnádi László cége vette át, aki korábban államtitkár volt a Pintér Sándor vezette belügyminisztériumban.

Bár tavaly tavasszal elvileg újraindult az évekkel ezelőtt félbehagyott gödi adatközpont építése, valójában csak az újabb engedélyek kiadásáig jutott el a folyamat. A beruházás kapcsán a 2022-es költségvetési tervben is csupán annyi szerepel, hogy a félkész ingatlan megóvásáról és őrzéséről 52 millióért gondoskodik a kormány. Az elmúlt években megjelenő, a gödi létesítmény előkészítéséről szóló kormánydöntések viszont további milliárdos összegeket rendeltek a projekthez, amelyekből NER-közeli cégek is profitáltak.

A korábbi vizsgálatok a NAV-ot és az ORFK-t nevesítették, mint a magyar állam részéről biztosan sáros intézményeket.

Titokban tartott alvállalkozókkal próbálták megmenteni a budapesti elektronikus jegyrendszert, de végül csak a veszteségeit növelték 160 millió forinttal.