K-Monitor Adatbázis

Lépett az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) is a Microsoft magyar botrányának ügyében. Jelentésében kiemeli, hogy a NAV és az Országos Rendőr-főkapitányság is érintett a sok százmilliós visszaélésben.

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő kedden egy újabb Korrupcióinfó című sajtótájékoztatón tárta fel a Microsoft-botrány néhány újabb részletét, erről a Facebookon is beszámolt.Mint ismert, a Microsoft Magyarország – ami az amerikai cég leányvállalata – 2013 és 2015 között a szoftverértékesítések árrését növelte, és az így keletkezett többletet „korrupt célokra” használta. A csalássorozat lényege: állami szervek úgy vásároltak Microsoft licenceket, hogy közbeiktattak pár megbízható közvetítő céget, amiknél óriási (40 százalékos) profit keletkezett.

Az EU Csalás Elleni Hivatala megerősítette: vizsgálja, történt-e csalás az Európai Regionális Fejlesztési Alapok és az Európai Szociális Alapok által társfinanszírozott szoftverlicencek értékesítésekor.

Egy közvetítőcég 2,2 millió euróért kapott szoftvert a Microsofttól, majd 3,76 millióért adta tovább a kormánynak.

A kormányzati beszerzéseknél kifizetett kenőpénzek szúrtak szemet az amerikai hatóságoknak, peren kívüli megállapodás született. Fizet a magyar leányvállalat és az anyacég is.

Az elmúlt 20 év egyik legnagyobb korrupciós botránya volt az úgynevezett Eclipse-ügy. A név onnan eredt, hogy a történet középpontjában az Eclipse Informatikai Zrt. nevű titkosszolgálati és politikai kapcsolatokkal is rendelkező cég állt. A vállalkozás vitatott körülmények között jutott sokmilliárdos állami megbízásokhoz a 2000-es években többek között a Belügyminisztérium egyik intézményétől, a hatóságok pedig később azzal vádolták meg a cég vezetőit, hogy nagyértékű adócsalást követtek el. Bár az ügy elsősorban a 2010 előtti MSZP-s kormányzati időszakra vetett árnyékot, egyes szereplőinek voltak kapcsolatai Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter környezetéhez is.

Elutasította az Alkotmánybíróság (Ab) néhány nappal ezelőtt Eiselt György volt belügyminisztériumi helyettes államtitkár, egykori Nemzeti Közlekedési Hatósági (NKH) stratégiai főigazgató alkotmányjogi panaszát, amelyben azt kérte, hogy állapítsák meg a büntetőügyében meghozott kúriai végzés alaptörvény-ellenességét, és semmisítsék meg az ítéletét.

Öt év helyett hét év fogházban határozta meg Sziebert György büntetését a Fővárosi Ítélőtábla, míg Rényi-Vámos Krisztinát két év felfüggesztettről öt év letöltendő fogházra ítélte. A bírói tanács ezzel a döntésével jelentősen súlyosította az elsőfokú bíróság határozatát. A vád szerint a BKV egykori jogi igazgatója és társai fiktív megbízásokat adtak a velük szerződésben álló ügyvédi irodáknak.

Az Eclipse-ügy tizenkét vádlottja közül nyolcat adócsalás miatt letöltendő szabadságvesztésre ítélt, négyet viszont felmentett a Fővárosi Törvényszék hétfőn kihirdetett elsőfokú ítéletében. A letöltendő szabadságvesztések két évtől négy és fél évig terjednek. A bíróság összességében milliárdos nagyságrendű vagyonelkobzást, illetve pénzbüntetést is kiszabott - írja az MTI. Az ügyről itt írtunk bővebben. A cégből legalább 15 milliárd forint készpénz tűnt el, az ügyészség most csak adócsalás miatt nyomozott, egymilliárd forintnyi adót nem fizetett be szerintük a cég.