K-Monitor Adatbázis

Megszavazta a parlament az alapítványi kezelésbe adott egyetemek finanszírozásáról szóló törvényt. A kormányhoz közeli kuratóriumokkal irányított alapítványok a következő öt évben 1630 milliárd forintot kapnak a költségvetésből. Ezzel a felsőoktatás finanszírozása egy év alatt a két és félszeresére nő, de azt az ellenzéki felvetést nem válaszolta meg a kormány, hogy a források biztosításához miért kellett az egyetemek és az állam közé alapítványokat közbeiktatni.

Az SZFE új vezetőinek adnának három értékes budai ingatlant, köztük a Színházi Intézetet is. A Magyar Színházi Társaság azt kéri, ne szavazzák meg a törvényjavaslatot.

Ám ehhez csak egyet nem tettek meg: hogy másoknak engedjék át a nyerő lőállásokat. A prominens Stüszik már a vadászati világkiállítás előtt is számos bakot lőttek, miközben a vadászszakma jelentős része a munkáját végzi.

A társaság tulajdonjoga eddig az államnál volt.

Közülük az egyiket, amelyik feladata a Millenáris Park működtetése lesz, még létre kell hozni, az induláshoz azonban 9,18 milliárd forintot kap az államtól. Egy másikba, az Antall József által alapított, ám ma már fideszesnek számító Batthyány Lajos Alapítványhoz most csatlakozna a kormány, miután annak a korábbi években már milliárdokat juttatott. Egy harmadik, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány pedig két pécsi ingatlannal gazdagodhat, amennyiben megkapja az Országgyűlésben a kétharmados többséget az Orbán-kabinet törvényjavaslata.

A néhány, jól fialó részvény kialapítványozása miatt a jövő még borúsabb. Mager Andrea állami vagyonért felelős miniszter jóváhagyta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nek az állami vagyon 2020-as kezeléséről szóló beszámolóját. Az MNV honlapjára feltöltött jelentések tanúsága szerint a vagyonkezelés mérleg szerinti "eredménye" tavaly mínusz 269 milliárd forintra rúgott. A tárca nélküli miniszter jóváhagyása borítékolható volt, hisz az MNV javarészt az ő, illetve a kabinet döntéseit hajtotta végre. (...) Az állami vagyon kezelése a kormány legszűkebb körének hitbizományává vált - vélik szakértők. (...) A képviselők nem hogy a több tízmilliárdos titkosított üzletek részleteihez, de az állami vagyonkezeléssel kapcsolatos alapvető adatokhoz sem mindig jutnak hozzá.

Az alapítvány alapító okirata arról is rendelkezik, hogy ezt a vagyont már nem vonhatja el, nem követelheti vissza senki. A Fudan-projektet a Fidesz esetleges választási veresége ellen védi, hogy a kormány az alapítvány kezdeti vezetésének kinevezésével le is mondott az alapítói jogosítványairól – pontosabban a kuratóriumra ruházta azokat.

Tizenhárom római-parti ingatlant adott át az állam két egyetemi alapítványnak: négyet a Testnevelési Egyetem, kilencet pedig az Óbudai Egyetem új fenntartójának. Összesen közel 39 ezer négyzetméternyi telek került ezzel alapítványi tulajdonba.

A Hauszmann Alapítvány létrehozásáról is szintén ekkortájt döntött a kormányzat, amely Szentendre városát is érzékenyen érintette, hiszen ezzel az alapítvány kezelésébe került Szentendre külterületén lévő, tíz helyrajzi számon jegyzett, Lajos-forrás és környékén, valamint az Annavölgyben mintegy 5,5 hektárnyi terület is. Ezek az ingatlanok többsége NATURA 2000 területen vannak.

Vonzzák a vagyont a kormányközeli jogi elemzők. Az Alapjogokért Központ kormányközeli szervezetet működtető céget tavaly jegyezték be tulajdonosként egy Budakeszi úti ingatlan tulajdoni lapjára. Az eladó vállalkozás beszámolójából kiolvasható, hogy 1,4 milliárd forint volt a hatszintes épület ellenértéke, amit az Alapjogokért Központ feltehetően jórészt közpénzből állhat. Korábban arról írtunk, hogy közbeszerzési eljárás keretében 300 millió forintért alakítják át az ingatlant: kerül bele szauna, fitneszterem is.