language

Kulcsszavak:

ítélet/döntés highlight_off

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [143]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Százezreket ítéltek a volt MPB-vezetőnek

A Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) több mint 1,2 millió forinttal tartozik egykori sportgazdasági vezetőjének, Kovács Brigittának – így szól a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (FKMB) keddi, nem jogerős részítélete. A nő azért indított pert volt munkáltatója ellen, mert szerinte az akkori elnök, Gömöri Zsolt 2015-ös botrányának kirobbanása idején jogellenesen bocsátották el, továbbá nem fizették ki a túlóráit, nem váltották meg a ki nem vett szabadságát, és egyéb sérelem is érte.

Péterfalvi Attila: A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz

– A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz – fejezte ki egyértelműen lapunk kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szakmai véleményét azzal kapcsolatban, hogy a Kúria szerdai ítéletében helybenhagyta azt a 2017 tavaszán kelt másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy tegyék megismerhetővé: mely cégek és mekkora mértékben adtak taotámogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adóalapjukból jóváírhatják – ezért lényegében az az összeg a költségvetésből hiányzik –, a sportegyesületnél megjelenő pénz közpénzként értelmezhető, ezért útja nyilvános kell legyen.

Kúria: Ki kell adni a taópénzek útját

A Kúria helybenhagyta azt a másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát, tegyék megismerhetővé, hogy mely piaci szereplők és mekkora mértékben adtak taótámogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adóalapjukból jóváírhatják, ezért az adóbevétel a költségvetésből hiányzik, a sportegyesületnél megjelenő összeg pedig közpénzként értelmezhető.

Nagyon nem akarnak beszélni a letelepedési kötvényekről a fideszesek

A kormánypártok valamiért nagyon nem akarják, hogy a bizottság kivizsgálja a letelepedési kötvényprogramot. Szerencsére a bíróságok nem ennyire ijedősek, lapunk ma másodfokon is pert nyert az Országgyűlés gazdasági bizottsága ellen. Hamarosan megkapjuk az offshore cégekkel kapcsolatos dokumentációkat.

Négy év börtönre ítélték Monok korábbi polgármesterét

Befolyással üzérkedés bűntette miatt nem jogerősen négy év börtönbüntetésre ítélte Szepessy Zsoltot, Monok volt polgármesterét, az Összefogás Párt vezetőjét pénteken a Nyíregyházi Járásbíróság. Az ítélet szerint a korábbi önkormányzati vezető pénzért csaknem hatszáz ukrán állampolgárnak ígért segítséget a magyar állampolgárság megszerzésében, de egyetlen honosítási eljárást sem indított el.

Terjeszkedés: Andy Vajna rádiója tovább hízik

További (még papíron is) bő 70 ezer hallgatóhoz juthat el a közeljövőben az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Rádió 1. A Médiatanács ugyanis keddi ülésén az utolsó ehhez szükséges lépést is megtette: úgy módosították a filmügyi kormánybiztos cége, a Radio Plus Kft. műsorszolgáltatói szerződését, hogy az három hajdúsági városban épp most induló rádiót is bekapcsolhat a hálózatába. Az új csatornákat nem Vajna vállalata fogja közvetlenül működtetni, hanem a már bevett módszer szerint egy olyan megállapodást köt az adókkal (az azokat üzemeltető, a frekvenciákat épp most elnyerő LB Rádió Kft.-vel), amelynek értelmében a műsoridő nagy részében a Rádió 1 szólhat ezeken is.

Megúszta a börtönt Tiszabő korábbi és jelenlegi polgármestere is

Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Tiszabő korábbi és jelenlegi polgármesterét a „szocpolos” csalássorozat ügyében pénteken nem jogerősen a Debreceni Törvényszék – írja az MTI. A büntetőügynek 62 vádlottja volt, őket a bíróság költségvetési csalás, csalás és közokirat-hamisítás bűntettében – tettesként, társtettesként, bűnsegédként vagy felbujtóként – mondta ki bűnösnek.

Kötvénymutyi: újabb pert nyert lapunk

Másodfokon is pert nyert lapunk a letelepedési államkötvények ügyében titkolózó Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) ellen. A perben eljáró Fővárosi Ítélőtábla pénteken hozott másodfokú ítéletében a Magyar Nemzetnek adott igazat, miután közérdekűnek minősítette az egyes cégek kötvényvásárlási adatait, ezzel megerősítette az első fokon eljáró bíróság ítéletét.

Józsefvárosi korrupció: felmentették a volt jegyzőt

Jórészt a Budapesti Nyomozó Ügyészséget kárhoztatta Gohér Márta, a Fővárosi Törvényszék bírája, hogy a 2010-ben kipattant józsefvárosi vesztegetési ügyben pénteken felmentő ítéletet kellett hoznia Xantus Judit volt jegyzővel szemben. – Egy épületbővítés ügyében a vádhatóság egyáltalán nem tudta bizonyítani a bűnösségét, pedig még a védőbeszédek után is módosíthatta volna a pontatlan vádat – mondta a bíró. Szerinte Xantus Judit cselekménye befolyással üzérkedés lehetett volna, de a bíróság nem léphetett túl a nyolc vádlottat „felvonultató” vádiraton.

Lakásárzuhanás: példátlan állami akciók a Várban

Úgy tűnik, nem véletlenül titkolta volna el az állami tulajdonú budavári ingatlanhasznosító társaság, hogy mennyiért adja bérbe a Várnegyed egyik legelőkelőbb részén fekvő Dísz tér 15. szám alatt található lakásokat, amelyek egyikében a budavári polgármester volt felesége is lakik. Legalábbis erre utalnak azok a közérdekű adatok, amelyeket a Magyar Nemzet bírósági úton kényszerített ki a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-től. Ezek szerint a patinás műemlék épület lakói olcsóbban bérelhetnek panorámás lakást az államtól a főváros I. kerületében, mint amennyiért Salgótarjánban, Baján, Nyíregyházán vagy épp Nagykanizsán lehet piaci alapon.
Találatok: [143]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>