K-Monitor Adatbázis

Az állami televíziónak hat sajtóhelyreigazítási kérelmet, összesen legalább tizennyolc alkalommal kell főműsoridőben felolvasnia, hogy mit állítottak valótlanul Czeglédy Csabáról. „Ha ez az ügy egy valódi büntetőügyről szólna, akkor a kormánypárti sajtónak nem kellene éjjel-nappal hazudoznia rólam” - kommentálta a Fővárosi Törvényszék döntését maga Czeglédy.

Számtalan pontban hazudott Soros blogja, a 444 a ferencvárosi parkolási rendszerről, ezért a IX. kerületi önkormányzat beperelte őket és a pert meg is nyerte.

Első fokon nyert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) abban a perben, amit Kacsoh Dániel újságíró indított ellenük. A Magyar Hírlap munkatársa olyan adatok kiadásának megtagadása miatt perelte be a civil szervezetet, amelyeket nem kötelesek kiadni az újságírónak, mert azok nem közérdekű adatok. Kacsoh annak ellenére perelte a szervezetet, hogy ők már most is több adatot tesznek közzé honlapjukon, mint amennyit a törvény szerint kötelező lenne. A bíróság a TASZ-nak adott igazat - írja közleményében a jogvédő szervezet.

Az előzetes információinknak megfelelően az NMHH Médiatanácsa tegnapi ülésén valóban kizárta a budapesti központú, de ma már több mint 22 rádiós frekvenciával rendelkező budapesti Rádió 1-et működtető Radio Plus Kft.-t, Andy Vajna filmügyi kormánybiztos rádiós cégét a békéscsabai 88,9 MHz-es helyi rádiós frekvenciapályázatból. A testület a Vajna-cég nemrégiben bekövetkezett ügyvezetőváltására hivatkozva határozott így, megváltoztatva ezzel korábbi, a frekvenciát több mint két évtizede használó helyi rádiósokkal (a Rádió 1 Békéscsabát működtető Interax Kft.-vel) szemben a Vajna-rádiót győztesnek nyilvánító döntését.

Miközben a Fidesz felvásárolja a magyar sajtópiac túlnyomó többségét Andy Vajnán vagy Mészáros Lőrincen keresztül, egy dologról meglehetősen kevés szó esik. Ezeket a bevásárlásokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatott elbírálni az alapján, hogy az akvizíciók mennyire torzítják a piacot vagy éppen az állampolgárok sokszínű tájékozódását. Miért nem zavarja a Médiatanácsot a megyei lappiac teljes központosítása? Hogyan segíti a fideszes média erősödését? És miért csak az RTL Magyarország bevásárlását akadályozta meg az NMHH az elmúlt hét évben? Ezekre a kérdésekre próbáltuk megkeresni a választ.

Megállapodással végződött az a per, amit Such György, a Magyar Rádió volt elnöke indított elmaradt sikerdíja miatt. Az Index úgy értesült hogy a Suchnak járó bruttó 117 (nettó 80) millió forint a járulékokkal együtt összesen 142 millióba kerül a Közszolgálati Közalapítványnak.

Nem adják ki a jogerősen kiperelt adatokat. A Transparency végrehajtást kért.

További (még papíron is) bő 70 ezer hallgatóhoz juthat el a közeljövőben az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Rádió 1. A Médiatanács ugyanis keddi ülésén az utolsó ehhez szükséges lépést is megtette: úgy módosították a filmügyi kormánybiztos cége, a Radio Plus Kft. műsorszolgáltatói szerződését, hogy az három hajdúsági városban épp most induló rádiót is bekapcsolhat a hálózatába. Az új csatornákat nem Vajna vállalata fogja közvetlenül működtetni, hanem a már bevett módszer szerint egy olyan megállapodást köt az adókkal (az azokat üzemeltető, a frekvenciákat épp most elnyerő LB Rádió Kft.-vel), amelynek értelmében a műsoridő nagy részében a Rádió 1 szólhat ezeken is.

Elutasította a Fővárosi Főügyészség a szocialista Nyakó István beadványát a 2010-es plakátkampánnyal kapcsolatban. Az MSZP-s politikus csalás miatt tett feljelentést, miután a sajtóban megjelent, hogy a kormánypárt átverhette az Állami Számvevőszéket a kültéri kampányköltségek elszámolásánál. Azóta kiderült az is, hogy nincs nyoma a Hír TV irattárában annak, hogy 2010-ben a csatorna akkori vezetése kiszámlázta a Fidesznek a párt plakátkampányának költségeit.

Másodfokon sem adott helyt a bíróság a Legfőbb Ügyészég Átlátszóval szemben beadott sajtó-helyreigazítási kérelmének, amellyel a vádhatóság a Quaestor-üggyel kapcsolatos tavalyi cikkünkben szereplő állításokat akarta helyreigazíttatni.