Politikai szinten valamiért nagyon keménynek akar látszani az Orbán-kormány Svédországgal szemben, ellenben a gazdaság területén milliárdos támogatásokkal veszi rá a svéd tőkéseket, hogy Magyarországot válasszák a régiós beruházásaikhoz.
Ezúttal nem osztalékfizetés áll a háttérben, mint a legtöbb esetben. Ám hogy miért kellett meglépniük ezt most, arra nem világítanak rá a nyilvános dokumentumok, ráadásul anyagi problémákról szó sem lehet.
Az atlétikai vb-n is szépen kereső Balásy Gyula egyik vállalkozása kapta az idei év eddigi legnagyobb megrendelését az állami Exim-csoporttól, de sokat költöttek kocsikra is. Szponzorpénzből pedig jutott néhány tízmillió az ATV volt igazgatósági tagjának és a kedvenc állami sportvitorlás cégnek is.
Ne mondjuk azt, hogy a volt polgármester nem Audi A8-assal járt gyerekek, tehát azért maradjunk az igazság talaján, nyilván én azzal az autóval jártam, amivel ő járt korábban. Kicsit össze is húztam magam, mert nem tudtam, hogy mi történt a hátsó ülésen – mondta a GyőrPlusz Rádió műsorában Dézsi Csaba András győri polgármester. Mivel a rádió Dézsivel készült interjúit hivatalos oldalakra nem töltik fel, az Úgytudjuk.hu rögzítette a beszélgetést, amiben szóba került az országos botránnyá vált 930 ezres autóbérlés.
Ahogyan arról - az ugytudjuk.hu információi alapján - lapunk is beszámolt, Győr önkormányzata, illetve polgármesteri hivatala összesen 3,6 millió forintot fordít havonta hat Audi bérlésére. Bár korábbi közérdekű adatigénylésükre nem kaptak választ, a megyei jogú város honlapjára végül csak „felkerült az addig féltve őrzött, szolgálati gépjárművekre vonatkozó belső szabályzat”, és a közpénzből fenntartott autók listája.
Hogy miként gyötrik a kiszemelt cégeket, azt igen jól nyomon lehet követni a nagy külföldi élelmiszer-kereskedelmi láncoknál – olyanoknál, mint a Lidl, az Aldi, a Tesco, a Penny vagy a Spar, írja a német hírtelevízió oldala.
Több mint 10 millióra jön ki a beszerezni kívánt 18 500 darab jármű átlag darabára. A központosított, meghívásos közbeszerzés győztesével 4 éves keretszerződést kötne az állam bruttó 190 milliárdért. A vásárlandó flottában vannak személy- és haszonjárművek, és 3500, tisztán elektromos autó is.
A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.