K-Monitor Adatbázis

Újabb, második szakaszába lépett szerdán az Európai Bizottság azon kötelezettségszegési eljárása, amelyet a civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt indított Magyarország ellen. Az eljárás még júliusban indították meg. A második szakasz annyit tesz, hogy egy indoklással ellátott véleményt küldtek a magyar kormánynak.

Magyar György ügyvéd szerint jogsértő, ahogy a kormányhivatalok leszedik a Jobbik plakátjait, és azokat is, amelyek csak hasonlítanak rá.

Nem árulják el a kormányhivatalok, hogy mennyit költenek közpénzből a kormánykritikus hirdetések eltávolítására, de a számla tízmilliós is lehet. Főleg, ha beigazolódik, hogy az eljárás jogértő volt.

Nyáron, mikor már azt hittük, csak műbalhé volt az egész, illetve hogy az Európai Bizottság úgyis elkaszálja, meglepő hír érkezett: az EB-n átcsúszott és jó eséllyel még ősszel a parlament elé kerülhet a lex Heinekenként elhíresült törvénytervezet.

Egy éve tombolt a nagy háború a takarékszövetkezeti szektorban. Aztán a tavaly júniusi földindulás óta látszólag lecsendesedtek a viharok. Valójában azonban nagyszabású átalakítások, integrációs lépések, fiókbezárások készülnek. Hol tartunk ma? Ezekről a kérdésekről tudtunk meg részleteket.

A Fidesznek nem lett volna meg a kétharmad, így egy feles törvénybe zsúfolta a plakátpiac szabályozását, és a parlament a pénteki rendkívüli ülésén elfogadta a kormánypárt módosítóját. A Fidesz elérte, hogy a Jobbik nehezebben hirdethessen Simicska Lajos plakáthelyein, ám koránt sem biztos, hogy alkotmányos ez a módszer. A Jobbik az Alkotmánybírósághoz fordul.

Ideges a Fidesz. A kormánypárt és Orbán Viktor mindent elkövet, hogy nyárra semmiképpen se maradjanak kint a hirdetőoszlopokon az őt, valamint nem hivatalos stratégiai főtanácsadóját, Habony Árpádot, Rogán Antal propagandaminisztert, illetve Mészáros Lőrinc felcsúti polgármestert tolvajnak ábrázoló jobbikos óriásplakátok.

Egy hatályba lépő jogszabály alapján 2020-ban a jelenlegi 16 ezerről várhatóan ezerre csökken Budapesten az óriásplakátok száma, megugrik viszont az utcabútorokon elhelyezett hirdetések jelentősége. Természetesen megint olyan jogszabályról van szó, amely amellett, hogy rendet vágna a reklámpiacon, a kormány politikai érdekei szerint hoz hátrányba és előnybe cégeket. Simicska hirdetőoszlopait például ellehetetleníti az intézkedés. Ezzel szemben a JCDecaux plakáthelyein az elmúlt időszakban sok kormányzati hirdetés jelent meg.

Régi ismerősünk, a közpénzzel alaposan ellátott, kormányközeli Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda, közelebbről Bártfai Beatrix képviseli a magyar államot abban a perben, amelyet Budaörs városa indított ellene. A Pest megyei település az idénre kirótt és részben már befizetett szolidaritási hozzájárulást, összesen 2 milliárd forintot szeretné visszanyerni az államtól. A per pénteken kezdődött, de elképzelhető, hogy június elején már ítéletet is hirdet a Fővárosi Törvényszék.