A balatonakarattyai egykori MÁV-gyermeküdülő helyén már jó ideje, rohamos léptékben építkeznek. A faházak, az étkező, a pingpongasztalok helyén most konferenciaterem, szálloda, teniszpálya, és egy seafood (sic!) étterem épül.
Az ellenállás kis körei lettek a befektetőket mágnesként vonzó kies falvak és városkák lakói, sorra mondanak nemet a környezeti szempontokra fittyet hányó pénzembereknek. Nekik is üzent Orbán Viktor az augusztus 7-én aláírt kormányrendelettel.
Miközben a veszélyhelyzet miatt a templomok is bezártak, az Orbán-kormány a szokásosnál is lelkesebben szórta a közpénzt az általa kiválasztott egyházaknak. Jutott az állami milliárdokból újabb templomfelújításokra és a lelkészek jövedelemkiegészítésére, valamint számos ingatlan tulajdonjogát is megkaphatták a járvány alatti törvénykezésnek köszönhetően.
Ezúttal a Modern Városok Program (MVP) megvalósításáról szóló kormányrendeletet módosította úgy a kormány, hogy a jövőben már nem csak a megyei jogú városoknak, hanem a megyei önkormányzatoknak is nyújtható támogatás.
A megyei jogú városok közül azonban többen ellenzéki lett a polgármester a 2019-es önkormányzati választás után Szombathelytől Miskolcig, a megyei önkormányzatokban viszont mindenhol a Fidesz van többségben.
folyik a helyhatóságok kivéreztetése, legutóbb a nagyberuházások adtak erre alkalmat a kormánynak. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jegyezte a különleges gazdasági övezetekről szóló törvényt, amelynek lényege, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektek esetében bizonyos beruházásméret felett a megyei önkormányzatokhoz kerülnek a feladat- és hatáskörök, amelyek eddig a településeket illették meg.
A közétkeztetési piac – aminek éves forgalmát 150 milliárd forintra teszik – elsősorban a biztos profit miat vonzza a kormányközeli vállalkozókat. A szereplők között vagy mögött felsejlik a fideszes Bánki Erik, egy korábbi államtitkár, de a menzabizniszbe beszállt 24 éves focistáról sem nehéz feltételezni, hogy csak nevét adja a céghez, amelynek formailag tulajdonosa.
Március 5-én ugyanis az jelent meg egy kormányhatározatban (1071/2020), hogy a tervezett fejlesztések – közút, vasút, víz-, áram- és gázellátás, szennyvízelvezetés – érdekében „együttműködési megállapodás kerüljön megkötésre Göd Város Önkormányzatával”. A határidő március 20. lett volna. Ezt törölte most a szerda este közzétett 1248/2020 számú határozat – logikusan, hiszen a városnak már semmi köze a beruházáshoz.
Gyakorlatilag szabad kezet ad magának a kormány egy törvényjavaslattal, hogy egész területeket vegyen el mindenestül a települési önkormányzatoktól, és adjon át a megyei önkormányzatoknak. A települési önkormányzatok jelentős része nem kormánypárti vezetésű – a megyei közgyűlések mindegyikében kormánypárti többség van.
Az első pillantásra kevéssé izgalmas „A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról” címmel terjesztett be a kormány javaslatot az országgyűlés elé május 12-én éjszaka.
A különleges gazdasági övezetek kialakítása miatt egyes települések jelentős bevételeket veszítenek, azokat a megyék kapják. A kormány szerint az önkormányzatok nem veszítenek.
„A különleges gazdasági övezetek bizonyos adóbevételeit a megyei önkormányzat a térség, különösen a beruházással érintett települések területén megvalósuló fejlesztések, valamint a települések működésének támogatására fordíthatja. A változás nem érinti a helyi és a központi adók arányának eddigi rendszerét, […] az állam nem von el egyetlen fillér adóbevételt sem az önkormányzatoktól” – írja közleményében a Miniszterelnökség, amelyben a különleges övezetek rendeleti kijelölését lehetővé tevő törvénytervezetet magyarázza.
Váratlanul érte őket a kormány áprilisi döntése.
Alkotmánybírósághoz fordul Göd momentumos polgármestere, Balogh Csaba, miután a kormány még áprilisban különleges gazdasági övezetté nyilvánította a Samsung gyár területét.
A Momentum szerint ezzel a kormány Göd területének 20 százalékát vette el a várostól, megakadályozva, hogy a városvezetés érvényesíthesse az emberek érdekeit a nagy kockázatú, vegyi anyagokkal dolgozó üzem megépítésével és működtetésével kapcsolatban.
Különleges övezet lett a terület, de már nem az önkormányzaté.
42 milliárd forintot költ az állami költségvetés a következő években a különleges övezetté nyilvánított és a momentumos polgármester által vezetett Göd város helyett a megye hatáskörébe utalt új Samsung akkumulátorgyár megfelelő infrastrukturális környezetének kialakítására.
