K-Monitor Adatbázis

Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános (titkos) kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány több száz állami szervnél az EKEIDR iratkezelő rendszer használatát, amit Palkovics László ex-miniszter volt üzlettársának a cége, az SDA DMS Zrt. fejlesztett ki. A licencet ingyen kapják meg az érintett intézmények, csakhogy a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez több tíz, de akár százmillió forintot meghaladó összeg is lehet intézményenként. Kétrészes cikkünkben bemutatjuk, hogyan lavírozta magát az állam egy előnytelen, főként csak a fejlesztő cégnek hasznot hozó helyzetbe.

Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány a Poszeidon EKEIDR iratkezelő rendszer használatát több száz állami szervezetnél. A szoftvert Palkovics László ex-miniszter barátjának a cége, az SDA DMS fejlesztette. Az iratkezelő licencét ingyen kapják meg az érintett intézmények, de a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez pedig hatalmas pluszkiadást jelent többek között az adósságokkal küzdő kórházaknak is. A program működéséhez szükséges „ellátási csomagot” ugyanis egy 82 milliárd forintos keretmegállapodás keretében öt cégtől lehet beszerezni közbeszerzési eljárás lefolytatásával. Vagyis: akár 82 milliárdba is kerülhet az iratkezelő rendszer bevezetése az állami szférában. Cikkünk második részében bemutatjuk, miért tűnik színlelt eljárásnak a gigatender, és ki profitálhat mindebből.

Nem nyilvános kormányhatározattal hozta helyzetbe a kabinet Palkovics László exminiszter volt üzlettársának cégét, amelynek iratkezelő szoftverét több száz állami szervnél tette kötelezővé.

Január 22-én ünnepelte ötéves születésnapját az Akadémiai Dolgozók Fóruma, ebből az alkalomból kerekasztal-beszélgetést szerveztek Budapesten. A meghívott vendégek közt volt Ádám Zoltán, a Corvinus korábbi oktatója, Gyenge Zsolt, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, Havas Attila, a Közgazdaságtudományi Intézet főmunkatársa, valamint Kamarás Katalin, a Wigner Fizika Kutatóközpont vegyésze. A beszélgetést Lőrincz Viktor, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa moderálta. A beszélgetés résztvevői korántsem festettek pozitív képet a felsőoktatás helyzetéről: szóba került többek között a modellváltás és a tudomány szabadsága is.

Elérkezett a rekultiváció ideje a gánti dolomitbányában. Az Orbán család bányájában még ezen is keresni fognak, miután megkapják az összes engedélyt ahhoz, hogy építési-bontási hulladékkal töltsék fel az üregeket. A kormány nemrég enyhített a szabályozáson, már nem kell vízügyi engedély, így a gánti bánya alatt futó karsztvíz sem lehet akadálya a sittel való feltöltésnek.

A lista alapján az egyik legjobban támogatott civil nem más, mint a Fidesz „rezsicsökkentésért” felelős képviselője.

A becsült ár kétszereséért, nettó 19,9 milliárd forintért építheti meg a 2025. évi világkiállítás magyar pavilonját a kormányközeli BAYER CONSTRUCT Zrt. Oszakában. A közbeszerzési eljárásra három céget hívtak meg, a tender eredménye a napokban jelent meg a közbeszerzési értesítőben. A világkiállításra való készülés eddig döcögősen haladt, mivel új tervezőt és új miniszteri biztost is kellett keresni a projekthez.

A Magyarországnak szánt 21,8 milliárd eurónyi, vagyis közel 8300 milliárd forint összegű uniós támogatás zárolásának okairól készített a Magyar Helsinki Bizottság interaktív weboldalt Eltékozolt lehetőségek címmel. Az anyagból kiderül, hogy megannyi feltételnek kellene ahhoz teljesülnie, hogy hazánk megkaphassa ezeket a pénzeket.

Abszurd indokokkal tiltotta meg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP), hogy az Aranykéz utcai robbantás, illetve a Fenyő-gyilkosság miatt életfogytiglani büntetését töltő Jozef Roháč interjút adhasson az Átlátszónak. Úgy tűnik, kifejezetten portálunkat akarja a börtönparancsnokság távol tartani az elítélttől, mivel korábban két újságíró is csinálhatott vele interjút, nem sokkal az Átlátszó újságírójának elutasított interjúkérelme után pedig Roháč által írt, az életéről szóló könyv jelent meg Szlovákiában.

Az Ab Novák Katalin köztársasági elnökkel értett egyet, és nem adott lehetőséget arra sem, hogy személyesen hallgassák meg az építési és közlekedési minisztert.