language

Kulcsszavak:

jogalkotás highlight_off

Akták:

TAO-pénzek highlight_off

TAO-pénzek

TAO-pénzek

Az Orbán-kormány a társasági adó szabályozásának (1996. évi LXXXI. törvény) átalakításával lehetőséget teremtett arra, hogy az adózók az alábbi kedvezményezett célokra tegyenek felajánlást:

  • a) filmalkotás támogatására

  • b) előadó-művészeti szervezet támogatására (2018-ig)

  • c) látvány-csapatsport támogatására. 

2014-ben 17 milliárd volt a magyar színházi élet TAO-bevétele, ami Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szerint nem azokhoz jutott, akik meg is érdemelnék, és rászorulnak, hanem azokhoz, akik ügyesek. A szakmai szervezetek a TAO-rendszer újragondolását, a pályázati folyamat nagyobb nyilvánosságát tartották kívánatosnak. 

2018-ban a kormány bejelentette: a visszaélések és egyenlőtlenségek miatt megszünteti előadó-művészeti szervezetek tao-támogatását és a támogatások elosztása a kormány elbírálása alá kerül. Bár Gulyás Gergely kijelentette, miszerint „a kulturális támogatás nem politikai alapon történik”, látható, hogy a kultúrtao eltörléséből a kormányközeli kulturális intézmények profitáltak, miközben rengeteg független színházi társulat jövője vált kérdésessé. Bár érkeztek ígéretek ígért a kieső támogatások kompenzációjára, ennek elosztása szintén egyenlőtlenre sikeredett: a Nemzeti Színháznak – nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítését követően – a jegybevétele után 76 millió forintra jogosult összeg helyett eredetileg ennek több, mint tízszeresét (800 millió forintot), végül “csupán” ötszörösét (400 millió forintot) ítélte meg az EMMI. 

A sportcélú támogatás utáni adókedvezmény (az adózás előtti eredményt csökkentő) igénybe vétele 2012 óta folyamatosan növekszik. A Transparency International 2015. októberi jelentése szerint a látványsportágak átláthatatlanul jutottak négy év alatt 200 milliárd forint támogatáshoz. A tanulmány szerint a TAO-támogatásokon keresztül folyósított pénzek a kormány állításával szemben nem magánadományok, hanem közvetett állami támogatások - így kezeli azt az Európai Bizottság is. A 200 milliárd forintból 75 milliárdot a labdarúgás kapott, a legnagyobb nyertes pedig a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány, mely úgy kapta meg ennek a 12%-át, hogy összesen 1100 klub osztozott a pénzen. A felcsúti stadion 3,1 milliárdos költségvetéséből 2,55 milliárdot fedezett a TAO-támogatás, a G7 összesítése alapján pedig 2021-ig összesen 35 milliárd adóforint érkezett támogatás formájában az alapítványhoz. Bár Felcsút kiemelkedik a TAO-támogatások tekintetében, a Seszták Miklóshoz köthető Várda Sport Egyesület és a Tállai András-féle Mezőkövesd Zsóry FC is jelentős TAO-támogatásokkal gazdálkodhat. Mindez bizonyítéka annak, hogy a politika összefonódik a sporttal, hiszen a látványcsapatsportok szövetségeit politikusok irányítják, ráadásul a támogató cégek kiléte is ismeretlen marad. Okkal feltételezhető, hogy ezek a gazdasági szereplők nem jótékonykodásból, hanem politikai kapcsolataik okán csatornázzák a sportba az amúgy a költségvetésbe befizetendő társasági adójukat.

A kritikák ellenére 2016 őszén a Nemzetgazdasági Minisztérium sürgősséggel beterjesztett és megszavazott törvénymódosítása szerint ezentúl adótitok, hogy ki mire kapott adókedvezményt, illetve adótitok lesz az összes olyan felajánlás is, amelyek leírhatóak az adóból. Egy 2016 októberi bírósági ítélet nyomán ugyanakkor a TAO-kedvezmény közpénznek számít, amivel el kell számolnia a felhasználójának.

A kormány a 2016-os évre mindössze 64-69 milliárd forint társaságiadó-veszteséget tervezett a költségvetési törvényben, ehhez képest a látvány-csapatsport támogatás adóvesztesége két éve 135 milliárd forintot tett ki. Vagyis a TAO-támogatások eddigi rekordévében a tényleges adóveszteség kétszeresen felülmúlta a tervezett mértéket. Míg idehaza tagadta, addig Brüsszelben elismerte a magyar kormány, hogy a látvány-csapatsport támogatási rendszer állami pénzből működik. 2011-2021 között a TAO-rendszernek köszönhetően a költségvetési összegeken felül még 1107 milliárd áramlott a sport területére.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [42]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5   >  >>

Közel hatmilliárd forint közpénzt zsebelt be a színházas tao-machinátor környezete

Az elmúlt évek egyik legsikeresebb kulturális vállalkozásának a székhelye egy jellegtelen kiskunhalasi utcában lévő családi ház. A ide bejegyzett ART Előadó-művészeti Nonprofit Kft.-nek az az egyik különleges jellemzője, hogy jóval több fellépése van, mint követője a Facebookon.

Vezető fideszes politikus közelében ért földet az első röplabdás tao-milliárd

Nagyon sikeresen zárult Szalai Marcell 2017-es éve. A 25 éves férfi decemberben megszerezte a jogi diplomáját, fél évvel korábban papíron még tanácsadással foglalkozó (ténylegesen nem is igazán működő) cége számára pedig 1,1 milliárd forintos tao-keretet hagyott jóvá a Magyar Röplabda-szövetség (MRSZ).

Tállai: Ha gond lenne a taorendszerrel, Brüsszel már jelezte volna

Ismét a taorendszer miatt tettek fel kérdést a kormánynak az Országgyűlésben. Az MSZP miskolci képviselője arra volt kíváncsi, miért nem nyilvánosak a taopénzek elköltési módjai, mikor a Kúria is kimondta, hogy az közpénznek minősül. Varga László hozzátette: az Országgyűlésben is mindent meg kell tenni a taopénzek nyilvánossága érdekében.

Béremelést adnak a focistáknak

A sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításának vitája volt a parlamentben csütörtökön. Az előterjesztőként felszólaló Tiba István (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a sportnak és a sportolásnak kiemelt jelentősége van az egészségmegőrzésben. A sporttevékenység és az utánpótlássport szervezésében viszont nem csak az állami szervek, hanem a gazdasági tevékenységet végző sportvállalkozások is részt vesznek, emiatt indokolt az iparűzési adókönnyítés.

Végleg eltitkolná a kormány, hogy ömlik a közpénz a fociba

Sok unalmas adózási változtatás közé dugta a kormány azt az egy mondatot a július végén megjelent új adóeljárási törvény tervezetében, amivel végleg eltitkolná, hogy mennyi tao-támogatást ad mondjuk a Mol, és mennyit kap mondjuk Mészáros Lőrinc vagy Garancsi István focicsapata. Az állam már több pert elvesztett az ügyben, ezért inkább átírja a törvényt.

Orbán Viktor tényleg sajátjaként használja a felcsúti sportakadémiát

Sosem volt titok, hogy a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) közel áll a miniszterelnök szívéhez. Az akadémiát működtető alapítványt 12 éve Orbán Viktor maga alapította, 2010 óta pedig – hogy, hogy nem – olyan szabályozási környezet alakult ki, hogy Felcsúton az elképzeléseknek kizárólag a fantázia szab határt – pénz mindig jut rájuk.

Ravasz átadások

Immár hétpecsétes titok, hogy mely vállalkozások küldik a pénzt többek között a felcsúti fociakadémiának, mivel a kormány szerint magánadománynak számít a társasági adókedvezmény címen befolyt közpénz. Közben bírósági ítéletek mondják ki, hogy az adókedvezmények igenis nyilvános adatok.

Kormányzati érdek, hogy ne tudjuk meg, ki és mire kapott adókedvezményt

A törvényjavaslat “mielőbbi elfogadásához fűződő kormányzati érdek” indokolja, hogy egy tegnap délben benyújtott javaslat alapján már ma adótitokká minősítse az Országgyűlés az adókedvezményekre és azt azt megalapozó támogatásokra vonatkozó adatokat. Ilyen fontos kormányzati érdek tehát, hogy ne derüljön ki, ki kit és mennyivel támogat ezekben a közbevételt csökkentő konstrukciókban. Bár elsőre mindenkinek a taó-pénzek jutottak eszébe, a közvetlen kiváltó ok alighanem egy fejlesztési adókedvezményeket érintő bírósági ítélet lehet.
Találatok: [42]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5   >  >>