K-Monitor Adatbázis

Gyökeres bírósági reformot tervez a kormány, hogy jöjjön végre az uniós pénz

Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.

Pártállástól függetlenül sorozatosan törvénytelenül tettek zsebre tiszteletdíjat a polgármesterek különböző cégtisztségeik után, mert a tilalmat fű alatt, egy salátatörvénybe rejtve fogadta el a parlament. A településvezetők meg is bukhatnak emiatt, muníciót adva ellenfeleiknek a választások előtt.

Próbaidőre felfüggesztett börtönt kért az ügyészség az első és másodrendű vádlottra is, ehhez képest várhatóan mindenféle felelősségrevonás nélkül megúszhatják a választási csalást egy Baranya megyei faluban. Ez az egyik első példája annak, hogyan működik a gyakorlatban az a törvénymódosítás, amelyet tavaly novemberben fogadott el a Fidesz-kormány. A TASZ és a Political Capital már a módosítás elfogadásakor rámutatott, hogy az új szabály az eddigieknél is szélesebb kapukat nyithat a voksturizmus előtt.

Felkerült a kormány honlapjára a Miniszterelnöki Kabinetiroda friss szerződéslistája, ebből derül ki, hogy mire mennyit költöttek az utóbbi években, hónapokban. Ebből például azt látni, hogy 1,8 milliárdba, azaz közel kétmilliárd forintba került a kormánynak a tavaly nyári, járvány utáni konzultáció összeállítása és kipostázása. Ebben a fő csapásirányok a koronavírus utáni élet újraindítása, csatározás az EU-val, járvány, migráció.

Most egyeztetnek az ellenzéki pártok arról, hogyan lehetne a Fidesz kampánymódszerét lemásolni úgy, hogy az mindenben szabályos legyen. Csakhogy a Fidesz módszere mögött rengeteg pénz is van: csak a Megafon 600 millióból hirdet a Facebookon, az ellenzék egy jóval szerényebb büdzséből veheti fel a versenyt.

Ennek azért – is – van különös jelentősége, mert a határon túl élő, kettős állampolgársággal rendelkező szavazók levélben szavazhatnak, és csak listára voksolhatnak. Ám ha rendelkeznek magyarországi lakcímmel, akkor már élhetnek állampolgári jogukkal az önkormányzati választáson és az országgyűlésin is. Utóbbin ráadásul úgy, hogy az egyéni jelölt neve mellé is behúzhatják az ikszet.

Szigorodnak a kampánytámogatás visszafizetésére vonatkozó szabályok; fegyelmit kap a jegyző, ha elnyúlik a szavazás; betiltják a vadplakátolást; bármilyen borítékban visszaküldheti a szavazatát a határon túli. A parlament kedden döntött kétharmaddal. az új választási szabályokról.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint a valódi megoldás a kamupártok problémájára 2013 óta ismert, de a kormánypártok azt sem korábban, sem most nem akarják megtenni.

Számos ponton módosítaná a választási szabályokat a Fidesz. A legfőbb változás: a kamupártokat teljesen ellehetetlenítik majd a módosítások, hiszen a jövőben minden egyéni jelölt is felelne a vagyonával a támogatásért. A választások napján lévő hosszú sorokra is találtak egy megoldást. Az ellenzéket nehéz helyzetbe hozza, hogy teljesen betiltják a vadplakátolást.