Tizennyolc olyan párt neve szerepel olvasóink leveleiben, amelynek biztosan nem írtak alá ajánlást, mégis szerepel a nevük és személyes adataik a jelöltek ajánlóívén. Felhívásunkra több tucatnyian kérték ki adataikat a választási irodáktól, s osztották meg velünk a tapasztalataikat. Amelyek lesújtóak ugyan, viszont tanulságosak.
A lakosság az elmúlt években többet fizetett a gázért, mint amennyibe az a piacon került.
A különbséget az állami földgázkereskedő eltette tartalékba.
A tartalék elvileg arra szolgál, hogy ha fölmenne a gáz világpiaci ára, akkor se kelljen a lakosságnak többet fizetnie.
A kormány ebből a tartalékból költ el 40 milliárdot a “téli rezsicsökkentésnek” aposztrofált kampányfogásra.
A tartalékban 2016 végén körülbelül 50 milliárd volt, és azóta a gáz világpiaci ára csak csökkent. Vagyis a lakosság a “téli rezsicsökkentésen” nyertnél jóval többet bukott már a fideszes hatósági áron.
A parlamenti választáson 7-8 milliárd forint kerülhet olyan pártokhoz, amelyek vélhetően nem a választók, hanem az állami költségvetés támogatására hajtanak. A Political Capital és a Transparency International Magyarország (TI) kérései és javaslatai ellenére a kormány évek óta nem hajlandó elzárni a politikai közpénzszivattyút.
Bár a kormány belengette, hogy az ÁSZ által súlyos milliókra megbüntetett ellenzéki pártoknak elég a választások után befizetniük a büntetésüket, a kampányban így is jóval nehezebben fognak kijönni a költségvetésükből a pártok, ha óriásplakátokat szeretnének bérelni. Piaci információk alapján úgy tudjuk, hogy a plakátcégek jelentősen megemelték a listaáraikat január elején. Ez persze mindenkit érinteni fog, a reklámozni akaró cégeket, a pártokat és természetesen a Fideszt is, már ha piaci áron vásárolnak hirdetéseket. Nem arról van szó viszont, hogy a plakátcégek valami nagy összeesküvés részesei és kartellezve úgy döntöttek, hogy jobban megszedik magukat a kampány alatt. Az emelésre azért került sor, mert A KORMÁNY JANUÁR ELSEJÉTŐL JÓKORA ADÓT VARR A PLAKÁTCÉGEK NYAKÁBA.
Nem vette el a politikai próbálkozók kedvét a kampányfinanszírozási törvény novemberi szigorítása, majdnem 400 bejegyzett vagy bejegyzésre váró politikai párt működik az országban.
Alighanem sikerült véget vetni a politikai szerencselovagok kampánypénz-lenyúlásának, ám akad, aki úgy látja: ahogy egykor a kamupártok életre segítése, úgy most ellehetetlenítése is Fidesz-trükk.
Szigorítást fogadott el az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóságát célzó indítványhoz az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága csütörtökön - adja hírül az MTI.
Hitelesítette a Kúria a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény visszavonásáról szóló népszavazási kérdést keddi ülésén - infromál az MTI.
Lázár támogatni fogja Tiba István javaslatát, amely a sportszervezetek adóterheinek csökkentéséről szól, mert szerinte ezek a cégek nem ipari, gazdasági tevékenységet folytatnak, mégis iparűzési adót kell fizetniük. Támogatja-e a kormány azt a népszavazási kezdeményezést, hogy rendszeresen vessék össze a politikusok vagyonnyilatkozatait a hatósági nyilvántartásokban szereplő adatokkal. "A legdemagógabb dolog, hogy vagyonnyilatkozatokkal hergelik a választópolgárokat" - jelentette ki Lázár, aki hozzátette (sokadszorra megismételve ezt a kormányzati panelt), hogy a magyar vagyonnyilatkozati szabályozás az egyik legszigorúbb Európában.
