language

Kulcsszavak:

jogalkotás highlight_off

Lapok:

Világgazdaság highlight_off

Világgazdaság

1969 óta jelenik meg a magyar- és világgazdaságról tájékoztató napilap. A lap indítását az új gazdasági mechanizmus keretei között kezdeményezték. Első tulajdonosa a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Konjuktúra- és Piackutató Intézet lett. A kor viszonyaival ellentétben anyagait viszonylag szabadon közölhette, amely számos konfliktus forrása volt. Kompromisszumos megoldásként 1979-ben létrehozták a Heti Világgazdaságot (HVG), mely nyílt, a Világgazdaság pedig zárt terjesztésűvé vált. A Magyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatának tagjai megkapták ugyan, de az újságárusok nem értékesíthették. A korlátozást 1988-ban oldották fel.

 

A rendszerváltást követően a Zöld Újság Rt. elnevezésű cég jelenttette meg a napilapot, mely 2014-ig volt a lap kiadója. 2001-ben bevásárolta magát a cégbe az Axel-Springer Budapest Kiadó Kft, mely 2014-ben tulajdonlását eladta az azóta Mészáros Lőrinchez kötődő Mediaworks Hungary Zrt.-nek. A lapnak ma már online felülete is van, a cikkek vg.hu oldalon érhetőek el. Ezen keresztül 2018 végétől már a Fidesz-közeli médiaalapítvány, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány a lap tulajdonosa. Magyar gazdasági, gazdaságpolitikai hetilap. A Kossuth Kiadó gondozásában Gazdasági Figyelő néven jelent meg az első lapszám 1958. március 7-én. A Kádár-korszakban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) szócsöve volt. 1990-ben privatizálták a lapot; a kiadó Figyelő Rt.-t a francia Eurexpansion, majd tőle 1992-ben a holland VNU kiadó vette meg. 1999-ben a Figyelő Rt. beolvadt a VNU Budapest Lapkiadó Rt.-be, amit a VNU 2002-ben eladott a finn SanomaWSOY médiacsoportnak, így a VNU Budapest Lapkiadó Rt. neve Sanoma Budapest Zrt. lett. 2001-ben indult el az internetes változata a FigyelőNet, ami később Fn.hu néven működött. A kiadó úgy döntött, szétválasztja a nyomtatott hetilapot és az internetes szerkesztőséget, majd a nyomtatott lapot eladja, de az Fn.hu-t megtartja (2011-től az Fn.hu-t más internetes termékeivel egyesítette, Fn24 néven a Hír24.hu domainnév alá vonta, majd a Hír24.hu-ból 2015-ben 24.hu lett). A Figyelő hetilapot 2011 áprilisában a Sanomától az Interpress Magazint is kiadó Word Communications Kft. vásárolta meg, amely később Mediacity Magyarország Kft.-re változtatta a nevét. 2015. szeptember 28-án a lapot kiadó MediaCity egy kifizetetlen tartozás miatt felszámolási eljárás alá került.


2016. decemberében megvette a lapot az Investender Kft. üzletviteli tanácsadó cég, amely aztán hamarosan továbbadta 240 millió forintért a Fidesz-közeli Schmidt Mária érdekeltségében álló K4A Kft.-nek. Szerkesztőbizottságot állítottak fel, melynek elnöke Lánczi Tamás, tagjai L. Simon László és Tallai Gábor. 2017. február 1-jén Lambert Gábor, a lap addigi főszerkesztője lemondott és távozott a laptól. Lánczi Tamás lett az új főszerkesztő aki elmondta, hogy a munkatársak több mint fele kicserélődött. Főszerkesztősége idején a Figyelő az ellenzékiek, kutatók és civilek listázásával került reflektorfénybe. A tulajdonosváltás után tovább csökkent a lap értékesítése. Lánczi 2019. márciusában távozott posztjáról, ekkora a lap már a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) része lett. A Mediaworks felfüggesztette a VG nyomtatott kiadását 2022 júliusában.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [9]  Oldalak:   1

Orbán: a korrupció elleni küzdelem nem mérlegelés kérdése

A kormány elkötelezett a korrupció elleni küzdelemben, a korrupció nem mérlegelhető dolog - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. A kormányfő az azonnali kérdések órájában arról is beszámolt, hogy aláírta az állami földek értékesítéséről szóló kormányrendeletet.

Fekete kazánpiac fenyeget

A közelgő kazánpiaci kötelező technológiaváltás célja az, hogy csak magas hatásfokú, gázüzemű berendezések üzemeljenek, ugyanakkor komoly mellékhatások is várhatók. Felerősödhet az elavult berendezések feketekereskedelme, illetve a kispénzű háztartások egy része visszaállhat a vegyes tüzelésű kazánokra.

Földprivatizáció: Brüsszel figyelni fog

Brüsszel nem akadályozza meg a magyar földprivatizációt, de garantálni akarja, hogy az az uniós joggal összhangban történik, az Európai Bizottság ezért élénk figyelemmel kíséri a napokban bejelentett javaslatot. A MOSZ felháborítónak tartja a privatizációs programot, a termelői szervezet szerint ráadásul az évtizedekig tartó bérletek miatt a vevőnek nem is kell semmi kézzelfoghatót vállalnia – a spekuláció tehát nincs kizárva.

Az Európa Tanács tovább üldözi a korrupciót Magyarországon

Ma nyilvánosságra hozott jelentésében az Európa Tanács Korrupcióellenes Államcsoportja (GRECO) méltatja a Magyarországon a korrupció ellen eddig meghozott intézkedéseket, ám továbbiak meghozatalát szorgalmazza mindhárom érintett területen, a törvényhozás, a bíróságok és az ügyészségek esetében.

Szakma helyett politika

Úgy tűnik, az ellenzéki képviselők is a brókerek pártján állnak – ez a Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőhöz köthető megállapítás nagyjából mindent elmond arról, ahogy az Országgyűlés és a kormányzat a brókercégek körül kialakult helyzetet kezeli. A kormánypárti politikus ezt a velős következtetést azután vonta le, hogy az ellenzéki képviselők nemleges szavazatain – illetve a Jobbik tartózkodásán – elcsúszott a pénzügyi közvetítő rendszer szigorúbb felügyeletéről szóló, kétharmados többséget igénylő törvényjavaslat a múlt héten.

Parlament: Magyarország lesz a világ pénzmosodája?

Miért támogatja az Orbán-kormány a pénzmosást 10 százalékos adókulccsal? Ezt kérdezte az MSZP-s Tóth Bertalan a stabilitási megtakarítási számlák kapcsán. Tállai András államtitkár válaszában két mondatot mondott csak a stabilitási számlákról - szerinte ezzel jót tesznek az országnak. A válasza többi részében ehelyett gyurcsányozott egyet, és hosszan sorolta, hogy az MSZP szerinte hogyan vitte ki a pénzt külföldre.
Találatok: [9]  Oldalak:   1