language

Akták:

Kamupártok kampányfinanszírozása highlight_off

Kamupártok kampányfinanszírozása

Kamupártok kampányfinanszírozása

2013. június 10-én fogadta el az Országgyűlés azt az új, a 2014-es országos választásokra szabott kampányfinanszírozási szabályozást, amellyel kapcsolatban az ellenzék és a civilek kezdettől fogva korrupciós veszélyre figyelmeztettek. A gyanú már az azévi választások kapcsán beigazolódott: soha nem látott mennyiségű, újonnan alapított, valós társadalmi támogatottság nélküli kamupárt indult. Ezek a szabályozás visszásságait (kampányköltések átláthatatlansága és ellenőrizhetetlensége, pártközeli “civilek” tevékenysége, többes jelölés lehetősége) kihasználva, kockázat nélkül jutottak milliárdokhoz anélkül, hogy érdemi politikai tevékenységet folytattak volna, majd jellemzően a választások után eltűntek a közéletből. A 2014-es választások során a kamupártként emlegetett formációk több, mint 4 milliárd forint közpénzzel gazdagodtak

A 2018-as országgyűlési választásokon is már 27 egyéni jelölt elindításával és 13 ezer 500 aláírás összegyűjtésével országos listát lehetett állítani. 2017 novemberében a Parlament 2/3-os törvénymódosítással döntött arról, hogy azoknak a pártoknak, amely 1 százalékot sem érnek el az országgyűlési választáson, vissza kell fizetnie a kampányra kapott állami támogatást a vezetőtestület vagyonából. Ez azonban nem fékezte meg a kamupártok indulását – a 2018-as választásokon az induló 414 pártból minden eddiginél több, 23 párt állított listát, melyek jelentős része kamupárt volt. Az 1 százalékos küszöb alatti pártok állami támogatásának visszafizetése még a 2022-es választásokig sem teljesült

A választások után az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint rengeteg csalás történhetett, országszerte összesen 111 büntetőeljárás indult. Az eljárások többsége vádemelés nélkül zárult le. Ezalól kivétel a Seres Mária Szövetségesei (SMS) elnevezésű párt: 2020-ban, 5 év nyomozás után emelt vádat az ügyészség a pártot vezető Seres Mária és férje, Stekler Ottó ellen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt – a vádirat szerint a 2014-es választások során mintegy 117 millió forintos állami támogatást csalt el a párt. A Partizán kamupártokról készített oknyomozó dokumentumfilmje szerint Seres és férje állhatnak több más kamupárt ajánlóív-hamisításai mögött is, mind a 2014-es, mind pedig a 2018-as, majd a 2022-es választások esetében. A rossz szabályozást kihasználó politikai ügyeskedők tevékenysége a valódi politikai erők versengését is torzította. Valószínűsíthető, hogy a kormány azért is változtatta meg az ajánlási rendszert, hogy az esetleges sok indulóval a kevésbé egységes ellenzéki szavazótábort bontsa meg. 

A 2022-es országgyűlési választásokra a kormány 71 jelöltre emelte a listaállításhoz szükséges szintet, így a korábbi választásokhoz képest kevesebb kamupárt vállalkozott az indulásra. A kamupárt probléma egyik gyökere, a többes jelölés lehetősége ugyanakkor változatlanul fennállt, emiatt az ajánlóívekkel való visszaélések ismét gyakoriak voltak – a Gődény György vezette Normális Élet Pártja ívein például elhunyt személyek adatai és aláírásai szerepeltek.  A 2022-es választások után 73 kamupárt ellen indult peres eljárás.

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [165]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek két férfit, akik ajánlóíveket hamisítottak a 2018-as választáson

A választás rendje elleni bűntette, költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult ügyben a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség vádiratot nyújtott be hat elkövetővel szemben. Közülük két férfi a négy nő segítségével, hamis ajánlóívekkel került fel két különböző párt országgyűlési képviselőjelölt listájára, és jogosulatlanul vette igénybe az egymillió forint összegű állami támogatást, olvasható az Ügyészség közleményében.

Az adóhivatal 47 kamupártos büntetőeljárást indított, évek óta nyomoz

Nem egységes ügyként kezelik a nyomozók a kamupártos csalásokat, hanem külön területi egységek folytatják le a nyomozást az ország különböző pontjain. Lassan három évvel a választások után 10 ügyben talán vádemelésig is eljutunk.

Az állam szerint rendben van, hogy több tonnányi nyers húsról adott be számlát a kamupárt

Az egyik kamupárt kétmillió forintért vásárolt médiaszolgáltatást egy szociális szövetkezettől, míg egy másik egyetlen számlán utalta át a közel 50 millió forintos kampánytámogatás teljes összegét egy műanyag termékeket gyártó cégnek.

Kamupártok – Milliárdokba kerül a magyaroknak ez a hungarikum

A TI Magyarország két év pereskedés után kapta meg a Magyar Államkincstártól a pártok és egyéni jelöltjeik 2018-as kampányköltéseinek tételes elszámolását. A megszerzett adatok nyomán számos, a kamupártok által alkalmazott stratégiát azonosítottunk, amelyek a kampánytámogatás szabálytalan elköltésére utalnak. A beszámolók alapján 410 millió forint kampánytámogatás sorsát követhetjük nyomon. Ment pénz „szakértésre”, „piar kommunikációra”, nemegyszer olyan cégekhez, amik egyébként fémszerkezetek gyártásával foglalkoztak, vagy éppen a pártelnök érdekeltségébe tartoztak. Írásunkból az is kiderül, milyen következményei lettek a gyanús kifizetéseknek.

Megússzák a kamupártok nagyhalai

Miközben a 2018-ban indult kamupártoktól az állam képtelen visszaszerezni hárommilliárd forintnyi közpénzt, a nyomozó hatóságok nem törik magukat, hogy kiderítsék: kik segítették a csalókat abban, hogy összeszedjék az ajánlásokat és lehívhassák a támogatásokat.

A Fidesz 2022-ben is pályára engedi a kamupártokat

A kormány november 10-én éjjel 23:59-kor nyújtott be módosítót a választási törvényekhez. Ebben az volt a legfontosabb változás, hogy a jövőben az a párt állíthat országos listát, amely legalább 9 megyében 50 egyéni jelöltet képes állítani a 106-ból; vagyis 50-szer 500 érvényes aláírást össze tud gyűjteni. A kormány szerint erre azért van szükség, hogy kiszűrjék a valós társadalmi támogatottság nélküli kamupártokat, míg az ellenzék azt mondta, ellehetetlenítik a koordinált jelöltállítást.

Gődény pártja: költségvetési csalás miatt is nyomoznak

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanújával is folyik jelenleg büntetőeljárás a Közös Nevező pártot érintően. A 2018-as országgyűlési választások után a pártnak közel 153 millió forint kampánytámogatást kellett volna visszafizetnie az államkincstárnak. Gyanúsított egyelőre nincs.

Megkezdődtek a tanúkihallgatások Simonka körzetében, ahol választási csalás miatt nyomoznak

A mezőhegyesi rendőrőrségen megkezdődtek azok a tanúkihallgatások, amelyek célja, hogy tisztázzák: történt-e választási csalás a legutóbbi országgyűlési választáson a Békés megyei 4. számú egyéni választókerületében, ahol jelenleg is a fideszes Simonka György a parlamenti képviselő. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai a mezőhegyesi őrsre húsz perc eltéréssel hívják be azokat a választópolgárokat, akiknek aláírásával, pontosabban annak meghamisításával kapcsolatban fennállhat a bűncselekmény gyanúja. Így óránként három embert tudnak meghallgatni.

Terhességi tesztet is vett a kampánytámogatásból egy képviselőjelölt

Nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat a Kaposvári Járási Ügyészség egy férfi ellen, aki a 2018-as országgyűlési képviselők választásakor jelöltként kapott támogatást nem a kampánycélokra fordította, hanem családi kiadásokra.

Öt év nyomzás kellett a kamupártos Seres Máriáék elleni vádemeléshez

Milliárdos kárt okozhattak a bizniszpártok az államnak, mégis több parlamenti választás telt el úgy, hogy többségük büntetlenül szerezhette meg a költségvetési támogatásokat. Most az egyik leghíresebb kamupártos ellen jutott el vádemelésig a vizsgálat, ám a jogvédők szerint eső után köpönyeg a mostani vizsgálat, különösen, hogy az állam eddig sem tudta visszaszerezni a kamupártoknak adott pénzeket.
Találatok: [165]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>