language

Akták:

Kamupártok kampányfinanszírozása highlight_off

Kamupártok kampányfinanszírozása

Kamupártok kampányfinanszírozása

2013. június 10-én fogadta el az Országgyűlés azt az új, a 2014-es országos választásokra szabott kampányfinanszírozási szabályozást, amellyel kapcsolatban az ellenzék és a civilek kezdettől fogva korrupciós veszélyre figyelmeztettek. A gyanú már az azévi választások kapcsán beigazolódott: soha nem látott mennyiségű, újonnan alapított, valós társadalmi támogatottság nélküli kamupárt indult. Ezek a szabályozás visszásságait (kampányköltések átláthatatlansága és ellenőrizhetetlensége, pártközeli “civilek” tevékenysége, többes jelölés lehetősége) kihasználva, kockázat nélkül jutottak milliárdokhoz anélkül, hogy érdemi politikai tevékenységet folytattak volna, majd jellemzően a választások után eltűntek a közéletből. A 2014-es választások során a kamupártként emlegetett formációk több, mint 4 milliárd forint közpénzzel gazdagodtak

A 2018-as országgyűlési választásokon is már 27 egyéni jelölt elindításával és 13 ezer 500 aláírás összegyűjtésével országos listát lehetett állítani. 2017 novemberében a Parlament 2/3-os törvénymódosítással döntött arról, hogy azoknak a pártoknak, amely 1 százalékot sem érnek el az országgyűlési választáson, vissza kell fizetnie a kampányra kapott állami támogatást a vezetőtestület vagyonából. Ez azonban nem fékezte meg a kamupártok indulását – a 2018-as választásokon az induló 414 pártból minden eddiginél több, 23 párt állított listát, melyek jelentős része kamupárt volt. Az 1 százalékos küszöb alatti pártok állami támogatásának visszafizetése még a 2022-es választásokig sem teljesült

A választások után az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint rengeteg csalás történhetett, országszerte összesen 111 büntetőeljárás indult. Az eljárások többsége vádemelés nélkül zárult le. Ezalól kivétel a Seres Mária Szövetségesei (SMS) elnevezésű párt: 2020-ban, 5 év nyomozás után emelt vádat az ügyészség a pártot vezető Seres Mária és férje, Stekler Ottó ellen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt – a vádirat szerint a 2014-es választások során mintegy 117 millió forintos állami támogatást csalt el a párt. A Partizán kamupártokról készített oknyomozó dokumentumfilmje szerint Seres és férje állhatnak több más kamupárt ajánlóív-hamisításai mögött is, mind a 2014-es, mind pedig a 2018-as, majd a 2022-es választások esetében. A rossz szabályozást kihasználó politikai ügyeskedők tevékenysége a valódi politikai erők versengését is torzította. Valószínűsíthető, hogy a kormány azért is változtatta meg az ajánlási rendszert, hogy az esetleges sok indulóval a kevésbé egységes ellenzéki szavazótábort bontsa meg. 

A 2022-es országgyűlési választásokra a kormány 71 jelöltre emelte a listaállításhoz szükséges szintet, így a korábbi választásokhoz képest kevesebb kamupárt vállalkozott az indulásra. A kamupárt probléma egyik gyökere, a többes jelölés lehetősége ugyanakkor változatlanul fennállt, emiatt az ajánlóívekkel való visszaélések ismét gyakoriak voltak – a Gődény György vezette Normális Élet Pártja ívein például elhunyt személyek adatai és aláírásai szerepeltek.  A 2022-es választások után 73 kamupárt ellen indult peres eljárás.

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [165]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Százmilliós kampánypénzcsalás miatt emeltek vádat kamupártok vezetői ellen Nyíregyházán

Vádat emelt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség egy házaspár ellen, mert a férj és a feleség a 2014-es országgyűlési választások alkalmával 117 millió forintot elcsalt az általa létrehozott párt állami támogatásából. Az MTI információi szerint a Seres Mária Szövetségesei elnevezésű pártról van szó.

Kamupártok vezetői ellen emeltek vádat, Seres Mária lehet az érintett

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség azzal vádol egy házaspárt, hogy a 2014. évi országgyűlési választások alkalmával a kampánycélra kapott állami támogatásból 117 millió forintot eltulajdonítottak, azt nagyrészt magáncéljaikra használták fel – közölték hétfőn.

Alig sikerült valamit behajtani a kamupártoktól

Két év alatt csupán 18 millió forintot sikerült behajtani a választásokon induló kamujelöltektől. Könnyű pénzhez lehetett jutni a 2018-as választásokon az indulással, aminek megágyazott az erre létrehozott jogszabályi környezet: már 500 ember ajánlásával képviselőjelölt lehetett szinte bárki, és már hozzá is juthatott az egymillió forintos kampánytámogatáshoz. Ha egyazon pártnak volt minimum 27 jelöltje, akkor a jelöltek számától függően további 150-600 millió forint üthette a szervezők markát. Borítékolható volt, hogy megjelennek a kamujelöltek és -pártok, és elindul a trükközés. Ráadásul a Fidesznek is érdeke volt, hogy a kormányellenes szavazatok elaprózódjanak.

Ötmillió forintnál is többet kért volna az Államkincstár a közérdekű adatok kiadásáért - jogtalanul

Rekordösszegű – 5,3 millió forintos – költségtérítést akart bevasalni a Magyar Államkincstár két éve a Transparency International Magyarországtól annak fejében, hogy kiadja a 2018-as parlamenti választás kampányköltéseinek dokumentumait. Pontosabban, az állami szervezet ennyi pénzért csak vizsgálni lett volna hajlandó, hogy kiadja-e egyáltalán a dokumentumokat. Az adatvédelmi hatóság után most első fokon a bíróság is nonszensznek nevezte a MÁK követelését.

19 kamupártnál lélegezhettek fel, a rendőrség futni hagyja őket

Új rekordot állított fel egy választópolgár, akinek az adataival 19 kamupárt élt vissza a 2018-as választásokon. Minden körülmény visszaélésre utal legalábbis, de rendőrség most lezárta a nyomozást. A nyomozók ugyanis arra jutottak, hogy az aláírásgyűjtök tudata minden bizonnyal "nem fogta át, hogy csalnak".

Közel kétszázmilliós csalás miatt ítélhetik el a Demokratikus Koalíció volt politikusát

Még idén elsőfokú ítéletet hirdethet a Terrorelhárító Központ (TEK) munkatársai segítségével két éve elfogott Kőrös Gusztáv, a Demokratikus Koalíció (DK) egykori tagja és társai ügyében a Kaposvári Törvényszék –tudta meg a PestiSrácok.hu. A vád szerint a magát hol államtitkárnak, hol minisztériumi dolgozónak kiadó Kőrös vezette bűnszervezet több vállalkozótól közel kétszázmillió forintot csalt ki. Kőröst emellett azzal is megvádolták, hogy egy fogvatartottnak – egy álügyvéd közreműködésével – azt ígérte, hétmillió forintért az eljáró hatóságoknál elintézi, hogy szabadlábra kerüljön. Gyurcsányék volt párttársa a tavalyi országgyűlési választások előtt a mentelmi joggal próbált szabadulni a börtönből, de annak felfüggesztése után újra letartóztatták.

Igen, választási csalás volt, de nem nyomozunk tovább

Úgy tűnik, egyenválasz van a rendőrségnél az áprilisi választások után azoknak a feljelentőknek, akik kifogásolják, hogy a kamupártok egy csomó ajánlóíven felhasználták adataikat. A BRFK után a Székesfehérvári Rendőrkapitányság is széttárta kezét: habár a csalás a Fejér megyei 2-es választókörzetben a nyomozás során beigazolódott, mégis felfüggesztik az eljárást, mondván, az elkövető kiléte a nyomozás során nem derült ki.

Megnéztük, hány embert ítéltek el a kamupártok ügyeiben, és megdöbbentünk

Tizennégy hónappal a tavalyi, ajánláshamisítási botrányoktól hangos országgyűlési választás után az összesen 256 rendőrségen landolt esetnek csak kevesebb mint felében indult nyomozás, de ezekből is csak kettő jutott el a vádemelésig. A rengeteg idő és energia ráfordítása után nagyjából ejnye-bejnyével végződő eljárásokban ráadásul nem is maguk az aláíráshamisítók kerülnek bíróság elé – még kevésbé azok a kamupárt-szervezők, akik a választás végén eltűntek a felvett százmilliókkal.
Találatok: [165]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>