K-Monitor Adatbázis

Több állami intézmény és állami tulajdonú cég is a NER-es vállalkozók tulajdonában álló BudaParton bérelhet majd irodákat egy hozzánk került dokumentum szerint. A MÁV egy 15 emeletes új székházat venne ki, oda költözne a MÁV-csoport nagy része a Volánbusszal együtt. Ezek a szervezetek olyan épületeket bérelnének ki, amelyeket még csak most kezdenek majd építeni, amivel komoly segítséget kap a BudaPart mögött álló üzleti kör.

Újbuda önkormányzata és a korábban már pert nyert civilek bíróságon támadják meg a Déli Körvasút ismételten kiadott környezetvédelmi engedélyét. Eközben a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. megkezdte a fakivágást a vasúti töltés mentén, ami ellen az önkormányzat és a civilek egyaránt tiltakoznak. Lázár János építési és közlekedési miniszter kijelentette: kompromisszumos megoldást szeretne találni a beruházás ügyében. 

A MÁV 10 évig titokban akarta tartani a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő tram-train megvalósíthatósági tanulmányát, de megnyertük az emiatt indított pert, és nemrégiben megkaptuk az iratot. Abban az áll, hogy rövidebb utazási időre is alapították, hogy hasznos a tram-train – ám a járat valójában 8 perccel lassabb, mint tervezték. A költségekről azt írták, 1 százalékos eltérésnél „a közgazdasági teljesítménymutatók olyan értékre váltanának, amely a támogathatóságot kizárja”. Közben csak a vonatbeszerzés 17-ről 21 milliárdra drágult, a teljes beruházás pedig bő 80 milliárdba került. A projekt jelentős buszritkítással is számolt.

Több mint 80 milliárd forintba került a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő tram-train, de 10 évig titkolták volna a megvalósíthatósági tanulmányt, ezért pert indítottunk a MÁV ellen. A Fővárosi Ítélőtábla úgy látta, jogos az Átlátszó kérése, a vasúttársaságnak ki kell adni a tanulmányt. Már csak azért is, mert semmivel sem érveltek amellett, mi is az, amit a közpénzből épült vasút kapcsán ne lehetne nyilvánosságra hozni.

Lerakták a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésének alapkövét pénteken Kiskunhalason. Palkovics László szerint összesen mintegy 6000 milliárd forintos vasútfejlesztés várható az országban, amiből 750 milliárdot csak a Budapest-Belgrád vasútvonal emészt fel