K-Monitor Adatbázis

Valószínűleg csak júniusban emel vádat az ügyészség az úgynevezett Sukoró-ügyben, ugyanis a vádelőkészítést harminc nappal meghosszabbították – értesültünk. A gyanú szerint az államot 1,3 milliárd forintos kár érhette a még a Gyurcsány-kormányhoz köthető csereügylettel.

Április 19-én folytatódik a Nemzetgazdasági Minisztérium által a sukorói King’s City kaszinó-koncessziós szerződésének felmondása kapcsán a befektető KC Bidding Kft. ellen indított per, mivel a tegnapi tárgyalást a Fővárosi Ítélőszék elnapolta – értesültünk.

Óriási költségekre számíthat az állam a sukorói kaszinóperben, ami immár nemzetközi testület előtt is folyik. A Magyarországot képviselő Réczicza White & Case LLP ügyvédi iroda 5,5 millió eurós (1,6 milliárd forint) megbízása azonban még nem veszett fejsze nyele, akár vissza is szerezhetjük a pénzt. A tárca szerint akár öt éven át is elhúzódhat a per.

Újabb per indul a sukorói kaszinóügy kapcsán, ezúttal a befektető kíván adatokat kicsikarni a nemzetgazdasági tárcától.

Mára is tanúnak idézték be a volt pénzügyért

A sukorói projekt létesítésére már kiírták a koncessziós pályázatot, amikor Oszkó Péter pénzügyminiszter lett, a pályázati feltételeket csak a pályázat elbírálásakor, 2009. augusztus közepén ismerte meg.

Helyreállt az eredeti állapot, vagyis a Fejér Megyei Bíróság szerint semmis a sukorói King’s City megvalósításáért kötött telekcsere-szerződés.

December 2-án, azaz jövő pénteken folytatódik a sukorói telekcsere-szerződés semmissé nyilvánítása ügyében folyó polgári per a Fejér Megyei Bíróságon – tudta meg lapunk.

Borzasztó alacsony minőségű politikai eszköznek tartom, hogy az Állami Számvevőszék olyan szavakat ad a számba, amiket nem mondtam, majd ezeket megcáfolja - mondta az Indexnek Oszkó Péter volt pénzügyminiszter az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerdai közleményére reagálva.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint Oszkó Péter volt pénzügyminiszter állításával ellentétben részletesen foglalkoztak a sukorói és pilisi/albertirsai ingatlanok cseréjével, és megállapították, hogy a földterületek cseréje „nem volt szabályos és nem volt célszerű”.