Újító gondolatok helyett központosítás – így összegezhető L. Simon Lászlónak a Nemzeti Múzeum vezetésére beadott pályázata, amelynek tanúsága szerint főleg a harmincas évek újraértékelése vonzza.
Személyes, presztízs- és hatalmi okokból rázta össze a múzeumi szférát a hatalom, miközben a gigantikus épületek és a lenyúlás vonzóbbak számára, mint a tartalom.
Elsősorban saját politikai túléléséről szól L. Simon múzeum-összevonási biztosi kinevezése, de felsejlik mögötte a Fidesz választási vereség utáni átmentési kísérlete is.