K-Monitor Adatbázis

Az állami vagyonnal százmilliárdos tételben megajándékozott Mathias Corvinus Collegium korábban 11,5 milliárdos támogatást adott a jobboldali Kommentár folyóiratot kiadó, a Tranzit fesztivált szervező Kommentár Alapítványnak, amely most székhelye közelében, ugyancsak közpénzből terjeszkedik.

Évi tízmilliárd forintot fizet az állam a vagyonkezelő alapítványok működésére, ebből kétmilliárd jut a kuratóriumi és a felügyelő bizottsági tagok tiszteletdíjára, vagyis a kurátorok átlagosan havi egy-másfélmillió forintot keresnek. Bár az alapítványi célok között szerepel a hátrányos szociális helyzetű vagy a kiemelkedő eredményt elérő hallgatók támogatása is, csupán néhány helyen írtak ki a kuratóriumok ösztöndíjprogramot, de még ott is jóval kevesebbet költöttek erre, mint az alapítványi vezetők javadalmazására.

Nem oldaná meg az Erasmus+ programmal kapcsolatos problémát, ha a miniszterek kilépnének az egyetemi alapítványokból. Már csak azért sem, mert csupán néhány aktív miniszter ül a kuratóriumokban, de mellettük államtitkárok, parlamenti képviselők, polgármesterek és egyéb kormánypárti kötődésű emberek is vannak az alapítványokban. Ők ugyanúgy a fideszes kontrollt erősítik, ám a visszahívásukat – valószínűleg épp ezért – nem emlegeti a kormány.

Furcsa játszma zajlik az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumaiban ülő politikai kinevezettek miatt, és a csütörtöki kormányinfó alapján nem enged a kormány. Az uniós források felfüggesztése az úgynevezett Horizont programokat, a legnívósabb uniós kutatói pályázatokat is érinti. Ebben az esetben a tét tehát nem csak a pénz, hanem a presztízs is, valamint hogy újabb koponyák hagyhatják el az országot.

Matolcsy Ádám barátja, Száraz István cége nyerte el a Neumann János Egyetem kommunikációs feladatait.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a digitális oktatásban használható, felhő alapú tananyagszerkesztő rendszert szeretne bevezetni. Ennek érdekében júniusban közbeszerzést írt ki, amit október végén három ajánlattevőből az eKréta Zrt. nyert meg. A cég működteti a közoktatásban kötelező KRÉTA rendszert, a tulajdonosa pedig Fauszt Zoltán, aki régi jó barátja Palkovics László ex-miniszternek.

Évről évre több, valamelyik NER-milliárdoshoz kötődő cég bukkan föl a legnagyobb nyereségű hazai vállalatok toplistáján. Akiknek mindig nyerniük kell, azok természetesen tavaly is nyertek.

Röpködtek a másfél milliók meg a kétmillió forint feletti összegek.

Az innovációs minisztérium kiadásai közel ezermilliárd forinttal teljesültek túl a költségvetési törvényhez képest 2021-ben.

A KRÉTA szülői felületén jött néhány rendszerüzenet az elmúlt hetekben. Arról azonban senki nem szólt semmit, hogy feltörték a rendszert, és a hekkerek hozzáférhettek a diákok, szülők, tanárok és intézmények minden adatához. A rendszert kötelező használni a közoktatásban, és az üzemeltető cég az elmúlt években 36 milliárd forint közpénzt zsebelt be a működtetéséért. A sikerhez talán annak is köze van, hogy a cégtulajdonos Fauszt Zoltán jóbarátja Palkovics Lászlónak. Azt egyelőre nem tudni, hogy a miniszter néhány napja történt lemondása hatással lesz-e az eKréta Zrt. állami megbízásaira.