K-Monitor Adatbázis

Mostantól egyetlen reklámügynökségen folyhat keresztül az összes állami kommunikációra szánt pénz. Az ilyen közbeszerzések összefogásával megbízott Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) ugyan néhány napja még három kormányközeli csoporttal szerződött le a feladatra, ám Közbeszerzési Hatóság ezekből kettőt – Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeit -, mint ma kiderült, már két héttel ezelőtt eltiltotta a tendereken való részvételtől. Emiatt az érintett cégekkel most szerződést bontottak, így csak egy konzorcium maradt, akivel élő megállapodása van a hivatalnak: Balásy Gyula cégcsoportja.

A Rogán Antal propagandaminisztériuma alá rendelt Nemzeti Kommunikációs Hivatal csütörtökön váratlanul felmondta a szerződéseit az eddig állami megbízásokban úszkáló Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeivel.

Orbán Viktor a 2013-as tusnádfürdői szabadegyetemen beszélt arról, hogy a magyar kormány kiemelt célja a magyar nemzeti tőke erősítése. Azt mondta, ezen belül is fontos, hogy közép-európai mértékben számottevő, nemzetközi cégei legyenek Magyarországnak. Kisebb szenzációt okozott, hogy egyik példaként a Simicska Lajos tulajdonában álló Közgépet nevezte meg, amelyet akkoriban sok támadás ért sorozatos állami megrendelései miatt.

Ismét a Rogán Antal köréhez tartozó MobilSign Kft.-t választotta egyik alválalkozójának az a cég, ami a Rogán Antal portfóliójába tartozó szervezettől nyert el egy 1,9 milliárdos megbízást. A MobilSign tavaly 25 milliót fizetett a miniszternek találmányhasznosítási díj címén.

A módszer Zuschlag János óta ismert: különféle egyesületeket kell létrehozni, amelyek aztán az anyapárt által uralt állami forrásokból hangzatos feladatokra kisebb-nagyobb összegeket kapnak. Ezeket a pénzeket aztán a kedvezményezettek rendben el is költik, papíron teljesülnek a hangzatos célok, de kicsit alaposabban megnézve már sokkal kevésbé meggyőző az eredmény. Így van ez a Csoma községben székelő Kaposvári Gazdaságfejlesztő és Munkahelyteremtő Egyesülettel (KGME) is, amely 2015-ben közel kilenc-, 2016-ban pedig 6 millió forinttal gazdálkodhatott. Kérdés, hogy ki és milyen hasznát látta ennek. (A KGME tavalyi gazdálkodási adatai még nem elérhetők)

Kiugróan jó évet zártak tavaly a legnagyobb hazai építőipari vállalatok. Az egy dolog, hogy hatalmasat ugrott a forgalmuk 2016-hoz képest, de az árbevétel arányos nyereségrátájuk is kiemelkedően magas volt, azaz a befolyó pénzből egyre több maradt a cégek tulajdonosainál. A legjobban teljesítő társaságok között sok olyan akad, amely kormányközeli tulajdonosa és közbeszerzési sikerei miatt gyakori szereplője a híreknek.

Az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt. 2016-ban 508 millió forint támogatást adott a kormány kedvenc civil szervezetének, a CÖF-nek. Ezt egy adatigényléssel derítettük ki tavaly, és utána egy újabb igénylésben kikértük a támogatással kapcsolatos dokumentumokat is. Közel egy év pereskedés után, a bíróság jogerős ítéletét követően idén májusban megkaptuk az MVM-től a CÖF támogatási kérelmét, a támogatási döntésről szóló jegyzőkönyvet, és a támogatási szerződést.

Nemrég húzott be két zsíros azbesztmentesítő közbeszerzést az a cég, amelynek ügyvezetője az azbesztmentesítők szövetségének elnökeként a Magyar Időkben mosdatta az Országos Széchényi Könyvtár azbesztkezelési szokásait. A cikk címe azt volt, hogy nincs komoly az azbesztveszély az épületben. Korábban éppen a szövetség előzetes szakvéleménye állította az ellenkezőjét. A könyvtári dolgozók továbbra sem nyugodtak.

Úgyhogy a hónapos leállások miatt a kerület kitette a vizes vb egyik kedvenc építőcégét.

Orbán Viktor miniszterelnök régóta dédelgetett ötlete, hogy az OTP mellé egy másik, hozzá közelebb álló tulajdonosi kör által irányított lakossági bankot hozzon létre.