K-Monitor Adatbázis

950 millió forintot csoportosít át a Miniszterelnökség az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó '56-os emlékév programhoz, aminek a társelnöke a Figyelőt frissen megvásárló Schmidt Mária. Az MTI szerint az átcsoportosítást azonnal végre kell hajtani, és ebből a pénzből támogatják az '56-os emlékév programjait. Ez azt is jelenti, hogy kevesebb, mint három héttel karácsony előtt még közel egymilliárd forintot költhet el az '56-os Emlékbizottság úgy, hogy nemsokára 2017-et írunk.

3,7 milliárd forint unióspénz és közpénz ment el a Magyar Nemzeti Digitális Archívum ózdi projektjeinek beindítására. Az egyik projekt menedzsere az a Tallai Gábor volt, aki a Schmidt Mária által vezetett négy intézetnél is programvezetői tisztséget lát el. A projektekből a közpénzek egy része olyan cégekhez került, melyek szorosan kötődődnek Schmidt Mária szakmai és üzleti köreihez.

A kisrészvényesek jogsértőnek tartják, hogy Schmidt Mária családi cége furcsa körülmények közt, Spéder Zoltán asszisztálásával átvette az irányítást egy milliárdos részvénytársaságban. Ez az a nagy ingatlancég, amelynek korábban állami részvényeit is csak Schmidt vásárolhatta meg. Mostanáig egyetlen BIF-es tranzakció sem került bíróság elé.

A BIF néven ismert Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt-ből száll most ki Spéder Zoltán, az Index tulajdonosa és az FHB Bank főnöke.

Nap nem telik el Rogán Antalról szóló, botrányos hírek nélkül. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője mára akkora úr, hogy nemhogy ellene nem indulhatnak eljárások a vádhatóság jóvoltából, de az ő terhére vallók vagy nyilatkozók ellen viszont azonnal nyomozni kezdenek a hatóságok. Rogán egyébként is folyamatosan perrel fenyegeti a sajtót, illetve azokat, akik felfednék a gyanúsabbnál gyanúsabb kapcsolatait, például Habony Árpádig érő baráti körét, s csodálatra méltó gazdagodását. Az ezernyi kínos ügy árnyékában napról napra égetőbb a kérdés: meddig tartja még szorosan maga mellett az egyre kínosabbá váló Rogánt a kormányfő?

A menekültellenes gyűlöletkampány (az előző kékplakátos) levezénylője és az akkor elmúltnyolcév-közeli, de ma már rogánista-habonyista reklámügynökség is szépen kaszált a Schmidt Mária-féle közalapítvány friss, ’56-os témájú közbeszerzésein. Nettó kétmilliárdot osztottak most.

Kevesebb, mint három hónap múlva kerek évfordulója lesz az 56-os forradalomnak. Amiről biztosan értesülni fog, mert 1,4 milliárdos kampány hívja majd fel erre a magyarok és a külföldiek figyelmét is. Ebben a tervezéstől a gyártáson át a médiavásárlásáig minden lesz, elvileg mától lépne életbe a szerződés, izgatottan várjuk, hogy ráérnek-e a kormány kedvenc médiatervezői és vásárlói a munkára.

Szellemházként tátong az eddig több mint 7,5 milliárd forint közpénzbe került Sorsok Háza a Józsefvárosban, s úgy fest, a kormány, amely kezdetben alig egy évet szánt a kialakításra, most, túllépve minden létező határidőt, nem kapkod. Fontosabbnak tűnik a témagazda Schmidt Mária történész, nemrégiben még közelmúlt-történeti főideológus megzabolázása. Újabb oligarcha-leszámolást látunk?

Gyorsított eljárásban keresi a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány a megfelelő céget, mert rájöttek, hogy nemsokára október 23-a. Az 1956-os emlékév reklámkampányára belföldön 900 millió forintot, külföldön 500 milliót terveznek elkölteni.

Változatlan prioritás a kormányközeli tudomány és emlékezetpolitika, de jut a szomszéd országbeli baráti magyar szervezetek finanszírozására is. Megint szétdobott másfél milliárdot a Miniszterelnökség a miniszterelnök kedvencei között.