K-Monitor Adatbázis

Nagy erőkkel építi Garancsi István cége a Szeged-Csanádi Egyházmegye stadionját, miközben a klub, a Szeged 2011, Csongrád megye egyetlen NB-II-es csapataként, a bennmaradásért küzd.

Méghogy nem becsülik meg a nézőket a magyar fociban: az NB I.-es csapatok új vagy átépített stadionjaiban átlagosan 779 ezer forintból jön ki egy ülőhely költsége.

Megkötötték a szerződést, Garancsi István cégbirodalmának zászlóshajója, a Market Zrt. dolgozhat a Szegedi Ifjúsági Centrumon, melynek központi eleme az új stadion lesz.

A hétvégi forduló egyik kuriózuma a Vasas–Haladás mérkőzés volt, amit a huszadik percben félbe kellett szakítani a világítás meghibásodása miatt. A beszámolók szerint előbb a reflektorok egy része hunyt ki, majd hamarosan az összes. A stadion világítását 2015 tavaszán az akkor Tiborcz István tulajdonában álló Elios Zrt. újította fel egy másik céggel közösen, nettó 110 millió forintért. A megbízást a Nemzeti Sportközpontoktól, azaz az államtól nyerték el.

A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke sem tudja, hogy mitől drágult meg az eredeti tervekhez képest majdnem százmilliárd forinttal az új Puskás-stadion építése. Csányi Sándor arról is beszélt, hogy a beruházás csúszása miatt már háromszor kellett magyarázkodnia az európai szövetségnek.

A kiemelt kormányzati beruházásként megvalósuló Puskás stadion építésébe a fővállalkozó Magyar Építő-ZÁÉV páros alvállalkozóként bevonja többek közt a WHB-t, Mészáros Lőrincék CLH Kft.-jét, a Köztit, a Reneszánsz Zrt.-t, és jut munka a KÉSZ-nek is.

A stadionok országa leszünk 2020-ra, ugyanis a kormány döntései alapján addig a jelen állapot szerint mintegy harminckét helyszínen minimum bruttó 250 milliárd forintnyi közpénzből épülnek fel vagy újulnak meg a profi csapatok létesítményei. Ráadásul a vizes vb költségeihez hasonlóan rohamosan növekednek a kiadások, amire konkrét magyarázat szokás szerint nem érkezik az illetékesek részéről. Körkép a mai magyar stadionvalóságról.

Van a frontnak olyan szakasza, ahol nem támadja a kormány Brüsszelt, sőt egyenesen a sport ünnepnapjának nevezte a sportállamtitkárság, hogy az unió hat évig változatlanul hagyta a magyar társaságiadó-kedvezmény rendszerét. A rendszer finanszírozza a stadionépítések többségét, amelyekre már több mint 50 milliárd forintot osztott szét az állam. A tao-pénzeket az állam azonban továbbra sem tartja közpénznek.

Azt eddig is lehetett tudni, hogy a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében a frissen felújított békéscsabai stadion új lelátót és extrákat is kap, most azonban az is kiderült, mennyibe kerülnek a fejlesztések és kinek fizetnek értük.

A ZTE-tulajdonos cége, a Pharos '95 építheti meg közel 4 milliárd forintból a Dél-Pesti Utánpótlás Centrumot Kispesten, derül ki a közbeszerzési eljárás eredményhirdetéséből. A 3 ezer négyzetméteres épületre és az a melletti edzőpályákra 3,9 milliárdot adnak – ezt a projektet eredetileg 2,5 milliárdból akarták kihozni, aztán 2016-ban emeltek a kereten. A közbeszerzést aztán a Nemzeti Sportközpontok újra kiírta 2016 decemberében, ennek született most eredménye.