language

Kulcsszavak:

klientúra highlight_off

Akták:

Szeviép-ügy highlight_off

Szeviép-ügy

Szeviép-ügy

A Szeviép nevű, útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó cég gazdasági mutatói 2008-tól romlani kezdtek, 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, és az esedékes tartozásait nem tudta határidőben maradéktalanul teljesíteni. A cég április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a felszámolását. A társaság vesztesége a fizetésképtelenség bejelentését követően is tovább növekedett, 2010. augusztus 13-ra elérte a 2 milliárd forintot, írja a Napi.hu.

A Szeviép-ügy tárgyalása 2015 októberében kezdődött, a cég három egykori vezetőjét (Pistrui Lászlóról, Baranyi Sándorról és Oltványi Józsefről van szó) különösen jelentős mértékű, tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettel vádolták meg. A vádirat szerint a három férfi a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaság igazgatóságnak tagja volt, majd egyikőjük vezérigazgató, a másik vádlott pedig önálló cégjegyzésre jogosult cégvezető lett. A vádirat szerint a jelentős vagyonvesztését az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek – köztük az egyik vádlottnak –, sportszervezeteknek.

A több esetben likviditási problémákkal küzdő társaságok annak ellenére kaptak hitelt, hogy már a kölcsönadáskor jelentős összegű tartozást halmoztak fel a céggel szemben, és így a visszafizetésre sem volt reális esélyük. A kölcsönök egy részét már a fizetésképtelenné válást követően nyújtották, folyamatosan csökkentve így a társaság vagyonát, összességében mintegy másfél milliárd forinttal. A vagyonveszteségből a felszámolás során mintegy 430 millió forint térült meg. A felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba. A vádlottak a nyomozás során tett vallomásaikban a cég gazdálkodási helyzetének megromlását azzal indokolták, hogy megrendelőik sorozatban nem fizették ki az elvégzett munkákat. Az érdekeltségeiknek nyújtott kölcsönök pedig a beruházásokhoz szükséges tőkét biztosították. Az ügyészség indítványában börtönbüntetés kiszabását kérte a vádlottakra.

A Fidesz az alvállalkozók tiltakozását kiváltó ügyben az MSZP-t és akkori miniszterelnökjelöltjét, Botka László szegedi polgármestert vádolta meg azzal, hogy közreműködésükkel a Szeviép 11 milliárd forint kárt okozott a helybélieknek és a ki nem fizetett alvállalkozóknak. Az MSZP válaszában azt írta, a Szeviép egy fideszes botránytörténet, mivel a megszűnt cég tulajdonosának üzleti partnere a Fidesz korábbi gazdasági alpolgármestere, Tímár László volt. Bár a kormányközeli sajtó és Szabó Bálint, az alvállalkozók képviselője is hosszan napirenden tartotta Botka érintettségét az ügyben, a NAV vizsgálatát követően elutasította Szabó feljelentését. 2018-ban a kormány beszállt a kártalanításba: a kiadott kormányrendelet szerint 3 milliárd forint értékben nyújtott segítséget a Szeviép-károsultaknak.

2019 decemberében a Szegedi Törvényszék másodfokon bizonyíték hiányában felmentette a Szeviép-ügy vádlottjait. A jobboldali sajtó a bírák elfogultságával magyarázta az ítéletet. Kovalcsik Éva tanácsvezető bíró azonban az ítélet indoklása során kifejtette, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizárólag nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottak elkövették volna a terhükre rótt bűncselekményt, és azt sem, hogy tevékenységük okozta a Szeviép Zrt. fizetésképtelenségét, illetve ésszerűtlen gazdasági döntést hoztak volna. Az ügyészség fellebbezését követően a Kúria a harmadfokú eljárás lefolytatására a Pécsi Ítélőtáblát jelölte ki, amely a másodfokú felmentő ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. Az ügy ezután másodfokon a Debreceni Törvényszék elé került, ahol 2023 februárjában született meg az ítélet. A bíróság Baranyi Sándort a 15 vádpontból egy esetben találta bűnösnek – fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben elkövetett csődbűncselekmény alapesetében – ezért 2,5 milliós pénzbüntetésre ítélte. Az ügy harmadrendű vádlottját, Pistrui Lászlót bűncselekmény és bizonyítottság hiányában a bíróság felmentette. (Az elsőrendű vádlott, Oltványi József a másodfokú határozat kihirdetése után elhunyt.) 

Találatok/oldal: Listázási sorrend: