K-Monitor Adatbázis

A GVH nem fogja új jogköréből kifolyólag kapásból eladatni a SPAR-t Tiborcz Istvánnak, de sokan tarthatnak minimum puha beavatkozásoktól. A nagy kiskermultik is akár, ahogy a teljes élelmiszeripar, az üzemanyag-kereskedők, a telekomcégek, vagy épp a cementgyártók. A legtöbb félnivalója alighanem Bige Lászlónak van.

Szinte a semmiből a Magyar Telekomhoz fogható infokommunikációs céggé pumpálták fel a 4iG csoportot néhány év alatt. Ezzel teljesült a miniszterelnök régi vágya, lett magyar mobilszolgáltató (sőt annál sokkal több), még ha rettenetes áron is. Több százmilliárd forint állami közreműködéssel nyújtott hitel, kedvezményes kötvény, részvénycsere, jogszabályigazítás bevetésével jutottunk idáig. Az elemző úgy véli, a mamutcég osztalékesőt nem ígér a kisrészvényeseknek mostanában, viszont folytatódik a terjeszkedés, amit a 4iG az itthon megtermelt pénzből finanszíroz majd.

Míg korábban többnyire leperegtek Polt Péter legfőbb ügyészről a kormánypárt zavaros ügyeit firtató kérdések, az utóbbi időben „vizsgálatkészebbnek” bizonyult. A végeredmény nem változott.

A 2022-es gazdasági visszaesést még az államhoz közel álló cégek is megérezték, a kormányközeli kommunikációs vállalatok és hírességek azonban még a tavalyi évet is masszív bevételekkel zárták.

Soha nem voltak ennyire beszédesek azok a külföldi vállalatok, amelyeknek a kiszorításán a magyar kormány ügyködik. Elkezdték nyilvánosságra hozni a megfélemlítés konkrét módszereit, ami megnehezíti, hogy az ország hozzájusson a várt 28 milliárd eurónyi uniós támogatáshoz.

Június 1-től a Vodafone Magyarország mobilhálózatán működik tovább a DIGIMobil szolgáltatás, a 4iG Csoport szolgáltatói együttműködésének köszönhetően a DIGIMobil ügyfelei nyártól országos lefedettséggel használhatják készülékeiket - tájékoztatta a DIGI csütörtökön az MTI-t.

Nem volt piackonform az, ahogy az állam megvette egy kormányközeli magáncéggel együtt a Vodafone-t. Most egy részvénycsereügylet során az állam átvette a Yettel-részvényeket a magáncégtől, amiért cserébe Vodafone-papírokkal fizetett. Az volt a gond, hogy a Vodafone-tulajok ráláttak a Yettel üzleti döntéseire, ami normális esetben versenyhatósági eljárást vont volna maga után.

Egy pillanatig sem gondolta komolyan a magyar kormány, hogy azért szállt be a Vodafone Magyarország Zrt. megvásárlásba, mert a mobilcéggel komoly tervei lennének – ez derül ki a hétfőn bejelentett részvénycsere ügyletből. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium hétfőn este lapzártakor adott ki egy megtévesztő közleményt, amelyben azt jelentette be, hogy magyar állam visszaszerezte 4iG Nyrt-től a korábban az általa birtokolt Yettel Magyarország Zrt. közelebbről meg nem nevezett kisebbségi részét. A GFM még annyit közölt, hogy az ügyletben „részvénycserére” került sor, ám hogy milyen részvényeket adott a magyar állam a NER-milliárdos Jászai Gellért által ellenőrzött tőzsdei cégnek, az a kormány közleményéből nem derült ki.

Sokkal kiterjedtebb a magántőkealapok hatása a magyar gazdaságra, mint eddig hittük. Számításaink szerint ma már 361 cég tartozik csak a NER által kezelt magántőkealapok alá, ami azt jelenti, hogy ennyi vállalat termel teljesen ismeretlen tulajdonosoknak, nem egyszer milliárdos hasznokat. Megtudtuk azt is, a jegybank alapítványai és a jegybankelnök fiának barátja, Száraz István sportot űznek abból, hogy ingatlanokat cserélgetnek egymással – az üzleti logika alapján nyilván valamennyi felárért cserébe, amit két olyan magántőkealap tehet zsebre, amit Száraz István cége kezel.

A Vodafone-ügylettel egy a Magyar Telekom méretével összevethető távközlési cégcsoport jön létre, azonban az eredményességéhez képest jóval eladósodottabb, ami akkor is kockázatot rejt magában, ha a távközlést a szakemberek stabil, kiszámítható szektorként jellemzik. Emiatt elmaradhatnak fejlesztések, és áremelés is jöhet.