K-Monitor Adatbázis

A 445 méter hosszú egybefüggő házsor az Ökopark szolgáltatását igénybe vevőktől elzárja a tóra való rálátás lehetőségét.

Védett állatok és növények élnek annak az üres teleknek a környezetében, ahová 78 lakásos társasházat akarnak építeni, penthouse lakásokkal a tetejükön. A beruházással kapcsolatban ugyan tartottak közmeghallgatást, de hétköznap délelőtt 10 órakor. A fideszes vezetésű önkormányzattól erre senki sem ment. Az itt élők a sokszorosára duzzadó autósforgalomtól is tartanak, de a kivitelező szerint, aki természetvédelmi területre költözik, az majd busszal jár. És még ott a gyermekvasút is.

Erővel és pénzzel intézi el a kormány, hogy az akkumulátorgyár-építések hasznából a lakájmédiát és lakájvállalkozásokat hozza helyzetbe.

A külügyminiszter az akkumulátorgyár veszélyei miatti aggodalmakat is igyekezett eloszlatni.

A Győri Törvényszék ugyanis új környezetvédelmi engedélyezési eljárásra kötelezte az illetékes kormányhivatalt a 45 milliárd forintosra tervezett, de pénzhiány miatt tavaly nyáron ideiglenesen leállított, sokak által bírált projektben.

A Fertő tavi beruházás környezetvédelmi működési engedélyének visszavonására és új eljárás lefolytatására kötelezte a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalt a bíróság a múlt hét pénteken tartott tárgyaláson – derül ki a Greenpaece Magyarország közleményéből.

Engedély és bejelentés nélkül vágott ki fél tucat fát a fővároshoz közeli Lupa-szigeten egy NER-közeli beruházó, ám egy önkormányzati faültetési kötelezésen kívül eddig semmilyen következménye nem lett az ügynek – ez derül ki egy lapunkhoz eljutott önkormányzati dokumentumból. A lakossági panaszok szerint a beruházó nem fogta vissza magát: nemcsak a Natura 2000-es természetvédelmi besorolású vízparton és közelében lévő fákat vágatta ki, hanem megbontotta a partfalat, és betonozott a Duna-mederbe is.

Sokmilliárdnyi közpénzzel támogatta, majd kiemeltté minősítette a kormány a balatoni Aligaliget-projektet, ám az – akárcsak az előd pártüdülő a Kádár-korban – a kivételezetteket szolgálná.

A Pest megyei Dunaharasztiban egy sóderbánya bővítését és egy közel 200 ezer négyzetméteres, új bánya nyitását tervezi több cég, a lakóházaktól kevesebb, mint 100 méterre. A helyi lakosság és az önkormányzat szerint problémás az ehhez készült hatástanulmány, és a környezetvédelmi engedély. Ráadásul az egyik tervezett bánya közvetlenül egy másik település, Alsónémedi határán fekszik, így az az önkormányzat a helyiekkel együtt gyűjt aláírásokat a beruházás ellen. Dunaharaszti pert indított, Alsónémediben lakossági fórum volt az ügyben.

Négy koreai éttermet, állandó forgalmat, reggeli dugókat és Mészáros Lőrinc egyik cégét kapta a nyakába Iváncsa, mióta a dél-koreaiak a koronavírus-járvány alatt rohamtempóban elkezdték itt felhúzni az akkumulátorgyárukat. De egy-két hangosabb helyi arcon kívül nincs akkora ellenállás, mint mondjuk Debrecenben, ahol hasonló gyárépítést terveznek. Pedig az iváncsai építkezésen már többen is meghaltak, a mentősök pedig már legalább harmincszor mentek ki a helyszínre. Vannak, akik környezetszennyezéstől is tartanak, de a polgármester szerint ez nagy lehetőség a falunak. A kormányhivatal szerint viszont a beruházásnak szigorú előírásokat kell betartania, az nem okoz jelentős környezeti hatásokat, ezért nem is kell hozzá környezethasználati engedély.