language

Kulcsszavak:

környezetkárosítás highlight_off

Lapok:

NOL (Népszabadság) highlight_off

NOL (Népszabadság)

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [19]  Oldalak:   1 2   >  >>

Sok százmillió közpénz elúszott, a szenny maradt

Kétévnyi parkoltatás után a Legfőbb Ügyészség a Fővárosi Ügyészségre tette át a XVIII. kerületi Cséry-telepen történt súlyos környezetszennyezés ügyét. Így egyelőre nincs válasz arra a kérdésre sem, hogy mire is költötte valójában a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. (FTSZV) a veszélyes hulladékkezelésre kapott 300 millió forintot.

Orbán lánya, veje, meg a fatolvaj traktor – tettes nélkül

Orbán Viktor lánya és veje a lagzin egy traktor előtt látható a Story magazinban megjelent képen. Ez a traktor ugyanaz, mint amelyet a Népszabadság munkatársa korábban a Natura 2000 területen nagy mennyiségű fa engedély nélküli kivágása után talált a helyszínen.

„Köszönjük, Devecser! Köszönjük Kolontár!”

Hogy politikai érdekcsoportok lakjanak jól – mintha ez lenne a fő rendezőelve a kolontári vörösiszap-katasztrófa utáni nagyszabású állami építkezésnek, derül ki több hónapos kutatásunkból.

Hol landolt a vörösiszap-pénz?

Tudni szeretné az LMP, hogy milyen vállalkozások vettek részt a kolontári iszapkatasztrófa utáni helyreállításban. Mivel nem tudni pontosan, hogy mely cégeknél landolt a kármentesítésre felhasznált 30 milliárd forint, az ellenzéki párt a bírósághoz fordult.

Vörösiszap: einstandolt adományok

A Magyar Kármentő Alapba (MKA) egy év alatt befizetett, a kamatokkal együtt több mint kétmilliárd forintra növekedett pénzadomány mindössze hatodát, hozzávetőleg 350 millió forintot fordítottak november elejéig a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa károsultjainak közvetlen megsegítésére. Az érintettek azt mondják, a kormány rátette a kezét a civil adományokra.

Kik gazdagodtak meg a vörösiszap-tragédiából?

Udvari beszállítókat, offshore cégeket sejt az LMP azok között a cégek között, amelyek alvállalkozóként részt vettek a vörösiszap-katasztrófa környezeti kárainak felszámolásában. Lapunk a téma kapcsán augusztusban egy igencsak figyelemre méltó szálat talált a Fidesz gazdasági hátországát jelképező Simicska Lajoshoz és Nyerges Zsolthoz.

Fideszes ad hoc bizottság vizsgálja a Fidesz döntését

Másfél milliárd forinttal többet fizet a fővárosi önkormányzat a budapesti központi szennyvíztisztító egyik új főgyűjtőcsatornájának kivitelezéséért, mint amennyit feltétlenül szükséges lenne.

Másfél milliárdos szabálytalanságot sejt a fővárosi MSZP

Az MSZP fővárosi frakciója milliárdos gyanús beszerzést sejt a csepeli szennyvíztisztító egyik kapcsolódó beruházásánál. Horváth Csaba frakcióvezető szerint ezért sem engedi a Fidesz, hogy létrehozzanak egy vizsgálóbizottságot.

Az atomerőmű kiadta az összes bővítési tanulmányszerződést

Második nekifutásra immár kitakarások nélkül is eleget tett a Paksi Atomerőmű annak az áprilisi jogerős ítéletnek, miszerint az Energiaklub számára ki kell adnia a jövőbeni bővítését vizsgáló első, "Teller-projektnek" nevezett tanulmánykötet szerződéseit.
Találatok: [19]  Oldalak:   1 2   >  >>