K-Monitor Adatbázis

A balatonvilágosi képviselő-testület visszavonta a vízi élménypályára még februárban megszavazott hozzájárulási határozatait, köztük a parton a strand egy részére kiadott területhasználati engedélyt. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzati strandon létesített bejáró nélkül a létesítmény nem kaphatja meg a szükséges jóváhagyásokat. Az Aligai Fürdőegyesület alelnöke szerint a tóban az eredeti állapotot kell visszaállítani. Nincs fellebbezési lehetőség a képviselő-testületi döntés ellen.

A településtől 15 kilométerre épülő CATL akkumulátorgyár veszélyeiről és a védekezés lehetőségeiről íratott tanulmányt Hajdúszoboszló önkormányzata. A dokumentumot egy olyan cég készítette, amelynek egyik tulajdonosa, ügyvezetője és szakértője Parragh Dénes, aki korábban fideszes politikus volt. A tanulmány szerint a fürdővárosra gyakorolt hatás értelmezhetetlen. A Párbeszéd vitatja a Magyar Mérnöki Kamara alelnöki tisztségét is betöltő szakértő függetlenségét, a polgármester szerint nincs probléma vele.

„Így nem tudunk strandolni” – fakadt ki az egyik helybeli a balatonvilágosi képviselő-testület ülésén, amikor a Balatonból két hektárt lekerítő vállalkozó vízi élményparkja ellen tiltakoztak. A helyiek attól félnek, hogy a vízi banánozás zaja zavarni fogja a nyugodt pihenést, ráadásul a világosi strandot sem tudják úgy használni, ahogy eddig. A vállalkozó szerint elektromos motorcsónakot használnak majd, ami nem okoz zajt.

Ne fogadja el a kormányhivatal a budai hegyekben, a Normafánál tervezett legújabb lakópark-beruházás környezeti hatástanulmányát – kérte beadványában a hatóságtól az Élhető Hegyvidékért Egyesület. A civil szervezet közölte: remélik, hogy meghallgatásra találnak, ha pedig mégsem, bírósághoz fordulnak.

A bíróság még januárban függesztette fel azonnali hatállyal a munkálatokat a tervezett Déli Körvasút építési területén, de a V-Híd alvállalkozói ennek ellenére több fát is kivágtak. Három hete egy másik ítélet megsemmisítette a beruházás környezetvédelmi engedélyét, az előkészítő munkálatok mégis tovább zajlanak. Egy kiszivárgott képernyőfotó szerint az építési minisztérium az ítéletek ellenére sem utasította a V-Hidat a munkák leállítására.

A Pest megyei Dunaharasztiban egy sóderbánya bővítését és egy közel 200 ezer négyzetméteres, új bánya nyitását tervezi több cég, a lakóházaktól kevesebb, mint 100 méterre. A helyi lakosság és az önkormányzat szerint problémás az ehhez készült hatástanulmány, és a környezetvédelmi engedély. Ráadásul az egyik tervezett bánya közvetlenül egy másik település, Alsónémedi határán fekszik, így az az önkormányzat a helyiekkel együtt gyűjt aláírásokat a beruházás ellen. Dunaharaszti pert indított, Alsónémediben lakossági fórum volt az ügyben.

Óriási pusztítás nyomait találták helyi környezetvédők, akik január elsején bejárták a Fertő tavi beruházás mostanáig lezárt területét. A Szabad Európa szerkesztőségét tájékoztató aktivisták között volt, aki elsírta magát, amikor meglátta a letarolt nádast, és a hullámzó vízfelület helyén a kövekkel feltöltött partot.

Miért épülnek sorra záportározók egy félsivatagban? Ráadásul homokgáttal, úgy, hogy az esővíz-elvezető csatornák sincsenek bekötve? Hát az uniós támogatás miatt. Tíz éve még minden falu játszótérre pályázott, hat éve a kilátó volt a sláger, mostanság pedig a záportározók futnak nagyot. Történet egy kétszázmilliós gödörről, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park területén ástak, és amelynek még érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye sincs. Az elmúlt években legalább 14 víztározó vagy záportározó épült az alföldi Homokhátságon és környékén, ahol már három éve nem esett komolyabb eső. A tájegységet az ENSZ 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősítette. Ez azonban nem zavarta a települések vezetőit, akik a belvíz és a villámárvizek megelőzésére hivatkozva pályáztak uniós pénzre. A természetvédők szerint a zsombói uniós projekt több kárt okozott, mint hasznot.