Miért épülnek sorra záportározók egy félsivatagban? Ráadásul homokgáttal, úgy, hogy az esővíz-elvezető csatornák sincsenek bekötve? Hát az uniós támogatás miatt. Tíz éve még minden falu játszótérre pályázott, hat éve a kilátó volt a sláger, mostanság pedig a záportározók futnak nagyot. Történet egy kétszázmilliós gödörről, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park területén ástak, és amelynek még érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye sincs. Az elmúlt években legalább 14 víztározó vagy záportározó épült az alföldi Homokhátságon és környékén, ahol már három éve nem esett komolyabb eső. A tájegységet az ENSZ 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősítette. Ez azonban nem zavarta a települések vezetőit, akik a belvíz és a villámárvizek megelőzésére hivatkozva pályáztak uniós pénzre. A természetvédők szerint a zsombói uniós projekt több kárt okozott, mint hasznot.
A Fertő tavi építkezésért felelős állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) csak tavaly 83 millió forint közpénzt költött jogi szolgáltatásra. Az állami cég szerződéslistáiból azonban kiderül, hogy eddig összesen 700 millió forint értékű megbízást adtak a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodának, melynek névadója 2013 óta a Nemzeti Választási Bizottság fideszes delegáltja.
660 millió forintra drágult a hőlégballonhoz épülő WC és sörpavilon ára a Városligetben. A kivitelezést egyedüli ajánlattevőként az Aktuál Bau Kft. nyerte el. A beruházást a Liget beépítését ellenzők csak mint a „méregdrága vurslit” emlegetik, ugyanis a többszázmilliós keretből egy 83 négyzetméteres sörpavilonra és egy 71 négyzetméteres WC-re futotta. A beruházó indoklása szerint „a Ligetvédők agresszív tevékenységei” miatt volt szükség a kamerákra és az őrtornyok építésére. Az ügyben megkerestük a volt Ligetvédőket, és kilátogattunk a helyszínre megnézni, hogyan áll az építkezés és a köré épített erőd. A Városliget Zrt. elárulta, hogy a Mimóza dombon, az új turistacsalogató beruházások miatt tíz fát téptek ki a földből és ültettek odébb. *Cikkünk megjelenését követően a Városliget Zrt. jelezte, további munkálatokat is végeznek a 660 millióból.
A hatályos törvények felülírása, a környezet- és műemlékvédelmi szempontok mellőzése, a helyi önrendelkezés kiiktatása jellemzi a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokat – hangsúlyozza egy nemrég indult civil megmozdulás. A Stop! Kiemelt beruházások nevű akciócsoport elsőként a Budai Várban zajló építkezések ellen tartott tiltakozó demonstrációt a Huszonkettesek nevű építészcsoporttal együtt. Az aktivisták széles körű összefogással, a politikusok bevonásával kívánnak fellépni a kiemelt beruházások demokrácia- és gazdaságtorzító hatásai ellen, legközelebb Balatonaligán.
Hónapokig titkolta a Várkapitányság, hogy nem készült környezeti hatástanulmány a Várgarázs III. projekthez. A vizsgálatra azért nem volt szükség, mert a parkolószám nem éri el a 300-at. A Várban megvalósult másik két mélygarázsnál is gondosan figyeltek, hogy ne érje el a határértéket a parkolószám. Pedig ha összeadjuk a három létesítmény által biztosított parkolóhelyeket, akkor az már jelentős forgalomterhelést jelent a lakókra nézve. A Várkapitányság mindeközben a garázsra az autómentesítés irányába tett újabb lépésként tekint, pedig azt nyilvánvalóan a Várnegyedben létesülő új irodai dolgozók megjelenése indokolja. Idén és a következő években a József Főhercegi Palotára, neoreneszánsz kertre és istállóra 56 milliárd, a Várgarázs III. ütemre 18,1 milliárd forint jut. Egy kocsibeálló több mint 60 millió forintba kerül majd, ami igen drágának számít. A lakók szerint nem kizárt, hogy minisztérium költözik be a mélygarázs felett épülő palotába, de a Várkapitányság arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy a leendő bérlőkről még nem született döntés.
Ha nem is egészében lakott jól, de nagy adagokat sikerült bekebeleznie a magyar kulturális szférából. A Nemzeti Együttműködés Rendszere fennállásának tizedik évfordulóján számvetést készítettünk arról, hogy a színház, filmművészet, képzőművészet, irodalom területén milyen szimbolikus területfoglalásokat hajtott végre a Fidesz-kormány, és hol próbálkozott sikertelenül.
A Jódos Sós Gyógy- és Strandfürdő eredetileg 2 milliárd forintos beruházási értékűre becsült felújításáról és bővítéséről augusztusban derült ki, hogy több mint 400 millió forinttal többe kerül.
Erőszakkal eltávolított demonstrálók, egymásnak ellentmondó építési adatok, dupla kordon mögött, éjjel-nappal zajló munkavégzés – megkezdődött a Ligetben a Magyar Zene Háza építése.
Milliárdos fejlesztésekkel kecsegtette Balatonakarattyát a 2010-es évek elején Matolcsy György és felesége, ha cserébe a lakosok úgy döntenek, hogy Akarattya váljon le Balatonkeneséről. A település önálló lett, a polgármester pedig Matolcsy Gyöngyi, a fejlesztések viszont elmaradtak.
