K-Monitor Adatbázis

Több feljelentés is érkezett az ügyészséghez, azt vizsgálják jelenleg történt-e, és ha igen, milyen bűncselekmény.

Sikeresnek nevezték a korrupcióellenes fellépést állami szervek vezetői a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának kilencedik évfordulóján. Az újabb GRECO-jelentés szerint az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem történt a javaslataik teljesítésében. Az Európai Bizottság a szeptemberi jogállamisági jelentése szerint a korrupció probléma Magyarországon, és a korrupciós ügyekben a magas beosztású hivatalnokok felelősségre vonása egyelőre elmaradt. A Transparency International ugyancsak súlyos megállapítást: az EU második legkorruptabb állama lett Magyarország, ahol a korrupció a rendszer része lett, nem mellékhatása.

Tavaly augusztusban csak hosszú huzavona után publikálhatta Magyarországra vonatkozó, 2018-ban készült jelentését a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO), a magyar hatóságok ugyanis nyolc hónapon át nem adtak rá engedélyt. Abban a dokumentumban többször is utaltak arra, hogy a magyar kormány egyáltalán nem hajlandó az együttműködésre, és nem teljesíti a korrupció elleni harc jegyében született ajánlások nagy részét. Az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem volt a javaslatok teljesítésében. Összességében nem kielégítő – így foglalja össze a friss GRECO-jelentés, hogyan (nem) felelnek meg a magyarországi korrupcióellenes előírások azoknak az ajánlásoknak, amelyeket a szervezet még 2015-ben fogalmazott meg.

Az uniós átlagnál tízszer nagyobb bírságot kapott Magyarország az EU-s támogatások 2015 és 2019 közötti szabálytalan költése miatt, derül ki az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) jelentéséből. A szervezet a strukturális alapok és az agrárpénzek kifizetéseinek 3,93 százalékát találta nálunk problémásnak, míg az Európai Unió többi tagállamánál ez átlagosan 0,36 százalék. A Legfőbb Ügyészség a jelentésre reagálva közölte, hogy a magyar hatóság egyre hatékonyabban ellenőrzi a csalás-gyanús ügyeket, amikből egyre kevesebb van. Mások szerint viszont Magyarországon “szelektíven” zajlik az ellenőrzés, s nem terjed ki a kormány köreit is érintő pénzlenyúlásokra, és az OLAF által felderített eseteknek a többszöröse lehet Magyarországon a szabálytalanságok száma az uniós támogatású projekteknél. Ráadásul a legnagyobb ügyeknél – mint például a 4-es metró, az Elios-ügy vagy a Microsoft esete – nem kerül sor vádemelésre.

Polt Péter magyarázata szerint azonban az ügyészség nem vizsgálhatja a villámgyorsan kiszórt milliárdokat. Érvelése szerint fellépési jog akkor illeti meg az ügyészt, ha a támogatás odaítélésének eljárása a közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint folyik. Figyelemmel arra, hogy a kérdés szerinti eljárás nem tartozik a törvény hatálya alá, és az ügyésznek az érintett körben az állami támogatásokkal kapcsolatos döntések esetén nincs fellépési joga, ezért vizsgálatot sem folytathat.

Ahogy arról már korábban hírt adtunk, a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte Boldog István fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Ezzel összefüggésben ugyanis a Központi Nyomozó Főügyészség jelenleg eljárást folytat, amelynek adatai szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei, részben európai uniós finanszírozású Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) egyes pályázatai kapcsán felmerült, hogy a pályázatokkal összefüggésben különböző személyek bűncselekményeket követtek el.

A magyar vádhatóság még várna az amerikai információkra Microsoft-ügyben, pedig már az eddigi adatok alapján is el lehetett volna rendelni a nyomozást.

A narancs.hu hétfőn adta hírül, hogy Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult azzal az írásbeli kérdéssel, miért nem vették őrizetbe és kezdeményezték Simonka György fideszes parlamenti képviselő előzetes letartóztatását? Gyorsan megjött a válasz, de okosabbak aligha lehetünk ettől. A legfőbb ügyész egy több száz oldalas törvényre hivatkozott, minden konkrétum nélkül.

Jávor Benedek EP-képviselő közadatigénylésben kérte ki az Elios-ügyről készült OLAF-jelentést, de nem kapta meg sem a Legfőbb Ügyészségtől, sem az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. Utóbbi arra hivatkozik, hogy nem fűződik nyomós közérdek a dokumentum publikálásához, Jávor viszont nem érti, hogy milyen közérdek játszott szerepet a 4-es metróról szóló OLAF-jelentés közzétételénél, ami az Elios-ügy esetében nem áll fenn.