A Russmedia International megvásárolta a Gran Private Equitytől a legnagyobb hazai társkereső oldalakat, például a Randivonalat működtető Dating Central Europe Zrt. többségi tulajdonrészét – olvasható egy pénteki közleményben. Ez azt jelenti, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezér kiszállt a randioldal-bizniszből.
Rogán Antal miniszter két társával együtt egy olyan digitális aláírással kapcsolatos találmányt jegyzett, amelyhez hasonló, és amellyel szinte megegyező nevű, a feltalálótársai cége által felvett uniós támogatással megvalósult fejlesztéssel kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal büntetőeljárás megindítását javasolta. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a NAV nyomoz az ügyben, de az adóhivatal nem válaszolt a megkeresésünkre.
A szocialisták idején kezdődött, és a Fidesz kormányzása idején fejeződött be a négyes metró építése. A beruházáshoz az Európai Unió 181 milliárd forint támogatást adott, ám később az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arra jutott, hogy súlyos szabálytalanságok miatt ebből mintegy 60 milliárd forintot visszakér. Itthon eljárás indult vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt is a metróépítés kapcsán, ami a Fidesznek kiváló lehetőség volt az MSZP-SZDSZ szapulására, de a magyar hatóságok szerint nem történt bűncselekmény. Az Alstom-metrókocsik beszerzése ügyében ugyan történt vádemelés, azonban a vádlottak egyike sem vezető beosztású vagy közszereplő.
Hét évvel ezelőtt háromrészes cikksorozatban mutattuk be, hogy egy több mint 200 millió forintos uniós pályázathoz az önerőt egy offshore cég biztosította, túlárazták az EU-s pénzből beszerzett orvosi berendezéseket, és a klinika doktornak feltüntetett természetgyógyászokat alkalmazott. Cikksorozatunk nyomán 2015-ben az OLAF éves jelentésében ez az ügy lett az egyik esettanulmány, az uniós ellenőrök ajánlása után pedig eljárás indult Magyarországon, és nemrégiben az elsőfokon eljáró bíróság letöltendő börtönbüntetést szabott ki az egyik vádlottra.
Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]
A Központi Nyomozó Főügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt emelt vádat négy személy ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A vádhatóság közleménye emlékeztet arra, hogy a Legfőbb Ügyészség által 2016. szeptember 16-án ügyészi nyomozási hatáskörbe vont és az eljárás további folytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget kijelölő bűnügyben a nyomozás elrendelésére 2011. január 3-án került sor, a nyomozást addig a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta.
Az OLAF 2012. február 2-án kezdett vizsgálatot az ügyben, majd a 2016. november 28-án kelt ajánlását – amely 2016 decemberében érkezett a Legfőbb Ügyészségre – az ebben a tárgyban többek között a Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás adataira alapozta, írták.
A 2014-ben kezdődött Öveges-program során az Európai Unió 14 milliárd forint támogatást adott a természettudományos oktatás fejlesztésére. A támogatás törvénysértő felhasználására az OLAF (Európai Csalási Elleni Hivatal) is felfigyelt, Hadházy Ákos országgyűlési képviselő pedig évekig tájékoztatta a nyilvánosságot a botrányos részletekről. A Miniszterelnökség vizsgálata súlyos szabálytalanságokat állapított meg, az NNI lepasszolta a nyomozást a NAV-nak, az pedig azóta is tologatja az ügyet. Sajtóhírek szerint a 14 milliárd forintos programból több száz millió forintot kellett visszafizetni az EU-nak a magyar költségvetésből, de a pontos összeget sem a Miniszterelnökség, sem az EMMI nem közölte.
Mivel bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható és a büntethetőség is elévült, nem történt felelősségre vonás a Budapest Szíve Programmal kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által jelzett visszásságok miatt a magyar hatóságok részéről. Ez volt a nyomozás megszüntetésének indoka, a sajtóban megjelent hírek szerint azonban a kormány mégis fizetett az Európai Uniónak azért, hogy az ügy lekerüljön a napirendről. A büntetés pontos összegéről hiába érdeklődtünk a Miniszterelnökségen, megkeresésünkre nem reagáltak.
Hadházy Ákos, volt LMP-s, jelenleg független országgyűlési képviselő tett fel írásbeli kérdést Polt Péter legfőbb ügyésznek "Hogyan áll az Öveges- és a Híd a munka világába program nyomozása?" - címmel. Polt válaszából, ha több nem is, de annyi kiderült, felderítésből még nem jutottak el egyik ügyben sem a vizsgálati részhez, gyanúsítotti kihallgatás egyik ügyben sem történt még.
A meghívásról az után döntöttek, hogy kiderült, a magyar kormány kivette azokat a számlákat az Európai Bizottságnak leadandó csomagból, amelyeket Orbán Viktor kormányfő vejének volt cége, az Elios állított ki az elvileg az unió által is finanszírozott közvilágítási projektekről. A dokumentumokat ugyanis az Európai Unió csalás elleni hivatala nem tartotta megfelelőnek.
