K-Monitor Adatbázis

Hat milliárd forint helyett már 8,4 milliárdot szánnak a moszkvai Liszt Intézet épületének felújítására – bár ebben még nem szerepelnek a műszaki átadást-átvételt felügyelő műszaki ellenőrök díjai. Az áremelkedést a háború okozta szállítási és anyagbeszerzési problémákkal, valamint az inflációval indokolták. A Külügyminisztérium azonban mindezt nem reklámozta: a szerződésmódosításról csak egy iratbetekintés során szereztünk tudomást.

Az LMP egyik országgyűlési képviselője, Keresztes László Lóránt érdeklődött Szijjártó Péter külügyminiszternél a Triesztbe tervezett magyar teherkikötő felől. Kíváncsi volt például arra, hogy történt-e már bármiféle munkavégzés a területen, mekkora lesz a projekt összköltsége, és miért nem hozzák nyilvánosságra az Olaszországgal kötött 45 millió eurós megállapodás részleteit. Nem nagyon kapott érdemi válaszokat: Szijjártó helyettese a beruházás áráról és a titkolózás okáról egy szót sem írt neki, csak annyit közölt vele, hogy folynak az olaszokkal az egyeztetések, továbbá jövőre megkezdődnek a mederkotrási és partfal-építési munkálatok.

Szijjártó Péter külügyminiszter négy éve jelentette be, hogy a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vesz Trieszt kikötőjében. Az adásvétel 2020 végén zárult le, de azóta sem történt előrelépés, az olasz város tengerpartján megvásárolt helyszínen a mai napig nem indult el a beígért fejlesztés. A projektre 2019-ben létrehozott állami cég viszont azóta is nyeli a közpénzt, és évről-évre veszteséget termel.

Hazai lélegeztetőgép-gyártásért lelkesedett 2020 őszén Szijjártó Péter és Rétvári Bence. A külügyminisztérium 1000 gépet vásárolt a holland-izraeli hátterű, de Vácott működő Celitrontól. A gépek akkor készültek el, amikor már halmokban álltak a százmilliárdokért Kínából vásárolt eszközök. 2021 nyaráig 484 darab Celitron-készülék hazai kórházakhoz került, de jutott belőlük Jordániába és Bosznia-Hercegovinába is. Az állami megrendelés 2020-ban milliárdos nyereséget hozott a Celitronnak, ám 2021-ben már újra veszteséges volt, és honlapján nyoma sincs a lélegeztetőgépnek.

Január elején derült ki, hogy megint az okirathamisításért elítélt Lóki családi cége nyerte el a washingtoni külképviselet felújítását. A Közbeszerzési Értesítőben most csak folyamatszervezési módosításokat közöltek, az összeg és a nyertes változatlan.

Bemutatjuk a török multimilliárdost, aki egyaránt bejáratos Erdoğanhoz és Orbánhoz, és aki közvetített is az európai illiberalizmus két vezéralakja között. A Galatasaray futballklub egykori elnöke az elmúlt években az Orbán család igaz barátja lett, a kastélyvásárlások egyik kulcsfigurája, miközben cégei milliárdokat húznak a magyar államtól.

A második Orbán-kormány utolsó fél évében a minisztériumok és háttérintézményeik legkevesebb 7.111.094.741 forintot költöttek utazásra, valamint bútorok, telefonok, járművek és informatikai eszközök beszerzésére. A tényleges összeg azonban jóval nagyobb lehet ennél, ugyanis az EMMI egyáltalán nem közölte, hogy mennyit költött járművekre és utazásra, a KÜM az informatikai eszközökre és telefonokra költött összeget nem mondta meg, az NFM pedig későbbre ígérte a minisztérium alá tartozó cégek beszerzési adatainak összegyűjtését.

Megbízható forrásból származó információnk szerint Martonyi János külügyminiszter decemberben magángépen repült Líbiába. Ráadásul a repülőt egy csőd szélén táncoló cég bérelte.

Szilvásy György lett az első volt szocialista miniszter, akit őrizetbe vettek, mióta az elszámoltatással kampányoló Fidesz hatalomra került.

A magyar EU-elnökség honlapját tavaly december 1-je és idén június vége között áfa nélkül 73,6 millió forintért üzemelteti a Magyar Telekom Nyrt. egy egyedi szerződés alapján, míg a Magyar Posta Zrt. az elnökség fél évére 60 millió forintért adta „albérletbe” a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér elnökségi váróját.