K-Monitor Adatbázis

Alig volt olyan ellenzéki önkormányzati képviselő, aki időben tudhatta, hogy a városa Tiborcz Istvánékkal akar közvilágítást fejleszteni. A képviselő-testületek többsége nem szavazhatott arról, hogy kivel szerződjön a település, ők csak az eredményhirdetés után szembesültek az Elios győzelmével. Vagy még akkor sem.

Végignéztük Mészáros Lőrinc első sikeres közbeszerzéseinek minden nyilvános dokumentumát. Lépten-nyomon furcsa történetekbe botlottunk. Az első öt győzelmének egyike sem volt klasszikus versenyhelyzet. Vagy mindenki mást kizártak, vagy drágább ajánlattal is ők nyertek, vagy eleve egyedül indultak. A Mészáros és Mészáros Kft. eleinte nagy cégekhez társult konzorciumi partnerként. Két év alatt 3,6 milliárd forint összértékű beruházásnak lett így a részese, ezzel elég referenciát szerzett, hogy jöjjenek az igazán nagy bizniszek.

A hódmezővásárhelyi lámpakorszerűsítési tender során az állami és az önkormányzati szereplőket egyáltalán nem zavarta, hogy Orbán Viktor kormányfő vejének cége alapvető számszaki hibát követett el ajánlatában. Simán nyert a hibás pályázatuk is. A két versenytárs ajánlatát egyébként formai okok miatt zárták ki.

Már az előkészítéskor is befolyásolhatták a cég emberei azokat a közvilágítási pályázatokat, amelyeken sokmilliárd forintot nyert a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios Innovatív Zrt. – derül ki azokból a levelekből, amelyeket az EU csalás elleni hivatala, az OLAF küldött két érintett városnak. Az eddig megjelent cikkek alapján a városok által kiírt közbeszerzések feltételeit alakították úgy, hogy azok az Elios-t hozzák helyzetbe.

Az OLAF által vizsgált ügyek Homolyánál összeférhetetlenségi ügyek voltak, a lényegük, hogy Homolya céges érdekeltségein keresztül több közbeszerzés előkészítésében is részt vett tanácsadóként, majd 2010-ben ügy nevezték ki az EU-s pénzosztást felügyelő állami szerv, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökhelyettesévé, hogy az általa előkészített projektek egy része még zajlott. Homolya tehát egyszerre lehetett érdekelt a közbeszerzések előkészítésénél, végrehajtásánál és ellenőrzésénél.

Komolytalannak tartja a Csalás Elleni Európai Hivatal ellene indult vizsgálatát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Homolya Róbert azt mondta: szerinte a magyar ügyészség feladata, hogy egy ügyben felelősöket nevezzen meg.

Nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség az EMIR-ügyben, amely miatt közel 18 milliárd forintnyi uniós támogatás visszafizetése fenyeget, és amelyben Lázár János tett feljelentést – írja az ügyészség sajtóközleményében. A gyanú szerint 2003 és 2008 között visszaélések történtek az egységes monitoring és informatikai rendszer (EMIR) fejlesztése és üzemeltetése közben: a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tisztségviselői a feljelentés szerint 17 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak.

"A 18 milliárdos kár nem akkor keletkezett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ), amikor Dobrev Klára ott dolgozott, hanem most keletkezik, amikor a politika inkább szándékosan beáldozza a 18 milliárd forintot, ahelyett hogy vitatná az uniós felvetéseket" – mondta az NFÜ akkori elnökhelyettese, Heil Péter az ATV Egyenes beszéd című műsorában Rónai Egonnak.

Soron kívül továbbítja a Legfőbb Ügyészség Lázár János szocialista korrupciós ügyben tett feljelentését az EMIR-rendszerrel kapcsolatban – közölte Fazekas Géza, a szervezet szóvivője egy keddi háttérbeszélgetésen. Ismertette, megérkezett a Legfőbb Ügyészségre Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek az EMIR-rendszer (Egységes Monitoring- és Informatikai Rendszer) kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt tett feljelentése. Lázár János hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést.

A kormány új álláspontjával szemben nem tartja védhetetlennek az EMIR korábbi rendszerének kiépítésének ügyét Heil Péter. Már csak azért sem, mert az ezt megelőzően 9 vizsgálaton mindent rendben találtak.