K-Monitor Adatbázis

A Kúria jogerős ítéletében azt állapította meg, hogy érvénytelen ajánlatot nyilvánított a Budapest patkánymentes állapotának fenntartására kiírt közbeszerzési eljárás nyertesévé a Fővárosi Önkormányzat. Erről csütörtökön a per nyertese, a Bábolna Bio Kártevőirtó Kft. számolt be. A cégnek 2018-ban járt le a szerződése, előtte 47 évig ők végezték a patkánymentesítést Budapesten. Amikor azonban 2018-ban új közbeszerzési tendert írtak ki a feladatra, a Bábolna Bio nem nyert.

Szeptember 28-án végelszámolás alá került a korábban Tiborcz István résztulajdonában lévő Elios Zrt. A 2009-ben alapított Elios Zrt.-nek éveken át Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István volt az egyik vezetője, és egy időben az 50 százalékos résztulajdonosa is. A cég 2010 után rendkívül sikeres volt a közbeszerzéseken, sorra nyerték el a közvilágítás felújítására kiírt, főként uniós finanszírozású pályázatokat. Az Elios munkáját több településen is kifogásolták, mert miután új, LED-alapú lámpákat szereltek fel, az utcák jóval sötétebbek lettek, mint előtte voltak.

Eddig is különös volt a Nemzeti Koncessziós Iroda 35 éves autópálya-koncessziója, most is az, pedig immár publikus, hogy kik adhatnak be árajánlatot: az osztrák Strabag, egy titokzatos magántőkealap és a lábatlani Dömper Kft. vannak a short listen. Miről is van szó? Egy olyan 35 éves feladatról, amelyben a hazai, többségében meglevő és egyes létrejövő gyorsforgalmi úthálózattal (1662 km alaphálózat + 381 km kiegészítő hálózat) kapcsolatban kell a pályázónak tervezési, felújítási, építési, ennek ellenőrzési, továbbá üzemeltetési, karbantartási és e tevékenységek finanszírozására vonatkozó feladatokat ellátnia.

„Kartellgyanú miatt” vizsgálatot indított a Gazdasági Versenyhivatal a BKV hajóüzemeltetési közbeszerzése ügyében, ehhez rajtaütéseket is tartottak a közbeszerzés egyes ajánlattevőinél, írja közleményben a hivatal. A Versenyhivatal a BKV Zrt. „Menetrend szerinti hajóüzemeltetés” nevű közbeszerzése ügyében indított júliusban versenykorlátozó megállapodás gyanújával indult versenyfelügyeleti eljárást, mint írják, azután, hogy egy bejelentést kaptak. Ennek alapján úgy vélik, a közbeszerzési eljárásban bizonyos vállalkozások jogsértő egyeztetéseket folytattak az ajánlati árak, illetve a nyertes meghatározása érdekében.

Ott volt, ott van, de vajon meddig lehet még a jövőben is a tőzsdeparketten az Ott-One Nyrt. Tavaly úgy tűnt, hogy a cég megfogta az isten lábát: milliárdos egészségügyi üzleteket kötött, lélegeztőgépeket és maszkokat vett Kínából, láthatóan jó kapcsolatba került a magyar állammal. Aztán idén robbant a bomba: a cég könyvvizsgálója csalás gyanúját jelezve felmondott. A cég vezetése megosztotta velünk a saját értelmezését.

Korrupció megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vették a rendőrség egyik gazdasági vezetőjét, írja közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség. A Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ gazdálkodásra jogosult szervezeti egysége 2021 áprilisában írt ki közbeszerzési pályázatot egy ingatlan felújítására, közel 300 millió forint értékben. A gyanú szerint a gazdasági vezető és egy osztályvezető helyettes – aki a közbeszerzési eljárás bírálóbizottságának a titkára is volt – már az eljárás előkészítése alatt megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy a pályázatot úgy befolyásolják, hogy azt az adott cég nyerje el.

A koronavírus-járvány a gazdaság legtöbb szereplőjének csak bajjal járt, de voltak azért olyan cégek, amelyeknek kiemelkedő lehetőségeket hozott. Egy részük organikusan nőtt a piacról (pl. videókonferenciás vagy házhoz szállítással foglalkozó cégek), mások pedig nagy állami beszerzéseket csíptek meg a járvánnyal összefüggésben, utóbbiak tavalyi teljesítményét nézzük meg most Magyarországon. A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020 folyamán rengetegszer vásárolt be nagy értékben a Covid elleni védekezés jegyében, repkedtek a milliárdok maszkok, lélegeztetőgépek és vakcinák beszerzésére. Ezeket a bizniszeket többnyire közvetítőcégek bevonásával bonyolította az állam, és bizony előfordultak durva túlárazások is (olyannyira, hogy az unióban Magyarország kötötte a legrosszabb üzleteket). A tavalyi év eredményeit mutató beszámolók nyilvánossá válásával most már azt is meg tudjuk nézni, melyik szereplőnek mennyire dobta meg a forgalmát és a profitját az, hogy bekerült a „fürkészek és portyázók” körébe. Ehhez a cikkhez azoknak a milliárdos beszerzéseket intéző magyar cégeknek a beszámolóit néztük meg, amelyeket a Válasz Online Covid-bizniszt összegző cikke, illetve a 444 lélegeztetőgépek beszerzéséről szóló anyaga említ.

Amikor az állam befektetésre kihelyez előbb 150 milliárd forintot, majd újabb 50 milliárd forintot, alapvető elvárásnak tűnik, hogy legalább azt elárulja, hogy kire bízott ennyi pénzt. Magyarországon ez nem így zajlik. Az MFB a többfordulós Krízis Tőkeprogram győzteseit nem árulja el, így mindenkiben csak erősíti a találgatást, miért kell szégyellni a végeredményt. Magyarországon létezik egy forma, a magántőkealap, amely intézményesítette a gazdaságban a rejtőzködést, az anonimitást. A befektetőnek innentől törvény adta joga, hogy elbújhat a struktúra mögött, és így birtokoljon ingatlanokat, cégeket, akár kiemelten fontos vállalatokat, bankokat, energetikai szolgáltatókat. Már ez sincs jól, de az még kevésbé, ha az állam is előszeretettel töltögeti fel ezeket. Ami azonban végképp érthetetlen, hogy a következő történetben még az elemi tájékoztatást sem adja meg erről a nyilvánosságnak.

Egy évvel a szoros küzdelmet ígérő választások előtt a kormány tetemes közvagyont szervez ki, például alapítványokba az állam alól. A cél a NER életben tartása lehet arra az esetre, ha Orbán Viktor veszítene 2022-ben. De bárhogy is alakul, ennyi volt? A következő kormányoknak nincs többé beleszólásuk a felsőoktatásba? És mi van a most átcsoportosított több száz értékes állami ingatlannal, azokkal mostantól örökké a Fidesz káderei rendelkezhetnek? Ellenzéki politikusok nem látják teljesen reménytelennek a helyzetet.

Állami kommunikáció, közbeszerzési tanácsadás, kórházi takarítás, szervezetfejlesztés, munkaerő-közvetítés, vagyonvédelem – az állam mind több ágazatban ír ki hatalmas központi tendereket. Ezeken a kisebb magyar cégek nem tudnak elindulni, legjobb esetben is csak a kiválasztottak alvállalkozói lehetnek.