K-Monitor Adatbázis

2016 januárjában írtuk meg, hogy az LMP-s Hadházy Ákos egy olyan hangfelvételt hozott nyilvánosságra első korrupcióinfóján, amin a szekszárdi fideszes polgármester, Ács Rezső magyarázza, hogyan működik ma Magyarországon a közbeszerzések rendszere, miként házalnak az előre lezsírozott projektekkel a bennfentes cégek. Ács Rezső az egyik óvodaberuházás kapcsán arról beszél, hogy az uniós pályázatokon természetes a túlárazás, mert így még a 15 százalékos önrészt sem kell végül kifizetniük az önkormányzatoknak.

Durván nyolcadannyiból építettek óriás ugrótornyot az oroszok a két évvel ezelőtti vizes világbajnokságra, mint amennyibe ugyanez Budapesten kerül. Míg itthon mindent egybevéve több mint 3,1 milliárd forintot költenek a létesítményre, addig Kazanyban ezt megoldották 92 millió rubelből, azaz jelenlegi árfolyamon 411 millió forintból. Az a torony ráadásul jóval tovább állt, mint a Batthyány téri fog, hiszen az orosz város még 2014-ben húzta fel az építményt egy akkori versenyre, és ezt tartották meg az egy esztendővel későbbi vb-re is. Ha a nyolcszoros árkülönbség nem lenne elég megdöbbentő, még ennél is lehet sokkal olcsóbban ilyen létesítményeket építeni: tavaly ugyanis szintén Oroszországban mindössze hárommillió rubelből (13 millió forintból) alakítottak ki versenyhelyszínt.

A Tolna megyei, mintegy kilencezres lélekszámú Tamási önkormányzata már korábban is kereszttűzbe került az uniós pályázati pénzek felhasználása miatt: két büntető­­eljárás már folyamatban van. Most újabb kérdések merültek fel: számos dokumentum jutott el lapunkhoz több száz milliónyi uniós pénz nem rendeltetésszerű felhasználásáról, munkahelyet biztosító gerendaházról, amely megépülése óta a helyi tornatanár otthona, gazdaságfejlesztési céllal a helyi termelőknek felújított boltról súlyosan túlárazott tételekkel, de hallottunk egy Tamásiban sosem látott lánctalpas kotrógép beszerzéséről is. Odautaztunk, hogy személyesen is reagáljanak a település vezetői. Nem akaródzott nekik.

Még márciusban írtuk meg, hogy túlárazott, már az első pillanatban másfélszeres költséggel induló, azóta 400 millió forint felett járó kerékpáros- és gyalogoshíd épül a Rákos-patakon.

Mészáros Lőrinc családi hálózata közel 20 százalékos profitrátával dolgozott 2016-ban az építőiparban, miközben például a hazai piacon politika-függetlenként kezelt KÉSZ Építő Zrt.-nél ez az arány 2,5 százalékos volt – derül ki a Heti Válasz cikkéből, ami alapján jól látszik, hogy a kormányközeli építőipari cégek iszonyatosan túlárazott közbeszerzéseken gazdagodtak tavaly.

A tervek szerint a teljes létesítmény mintegy negyvenmilliárd forintba kerül majd.

Legutóbb áprilisban foglalkoztunk a nyári vizes világbajnokságra tervezett, négyszázmillió forintos gyalogos-kerékpáros híddal. Olvasóink nagy részét akkor a BKK részletesen kifejtett magyarázatai sem győzték meg, hogy 300 méterre egy már meglévő hídtól indokolt lenne 424 millióból gyalogos-biciklis átkelőt is létesíteni a Rákospatakon, a Dagály és annak parkolója között.

Hol vannak már a régi korrupciós technikák, amikor a gazdaság szereplői még egymásra licitálva próbálták megkenni a politikusokat és a köztisztviselőket? Mára a korrupció átgondolt, szervezett, rendszerszintű lett, egyúttal az állam által tervezett és vezérelt központi vagyonújraosztás szolgálatába állították, a tranzakciókat törvényhozói segítséggel legalizálták. Az így létrejött, a Fidesz által dominált magyar modellt a szakirodalom kapcsolati gazdaságnak nevezi. Jellegzetes alakja a stróman, akit a gazdasági korrupciót kezdeményező és kezelő politika mozgat. A stróman legdrágább kincse a hallgatni tudás – még sosem láttunk strómant, aki elárulta volna megbízóját.

Az NFM ismét csak titkolná, milyen tanulmányok készültek el, így az ügyben bírósághoz fordultunk.

Összegyűltek a jobbikos, LMP-s és MSZP-s aláírások. Ha a Parlamentben elfogadják, felállhat a vizsgálóbizottság, amelybe négy tagot delegálhatnak a kormánypártok, négyet az ellenzék.