A Nemzeti Kommunikációs Hivatal eredménytelennek minősítette a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram kommunikációjára kiírt közbeszerzését azért, mert az eljárást ellenőrző miniszterelnökségi főosztály súlyos jogsértést - túlárazást - tárt fel az eljárással kapcsolatban. Drágán dolgoztak volna a New Land és a Brightly kommunikációs ügynökségek, a számlát pedig uniós forrással finanszírozták volna.
A Magyar Nemzeti Bank ingatlanos cége 1 milliárd forintért négy állatszobrot rendelt még 2020-ban Szőke Gábor Miklóstól, a kormány egyik kedvenc szobrászától. Két alkotást azonban még mindig nem állítottak fel, mert néhány probléma adódott a helyükkel. A 200 milliós Csodaszarvas talapzata ugyan elkészült, de a szikláról ugró állat kilógott volna a telekhatárról. A közel 200 milliós medve és a bika súlyát az alatta lévő mélygarázs födéme nem bírta volna el, így azt meg kellett erősíteni. A közbeszerzési értesítő szerint a blamák miatt összességében 19,5 millió forinttal drágultak a költségek. Az MNB-Ingatlan Kft. arról tájékoztatta lapunkat, hogy a csúszás miatt 10,5 millió forint extra tárolási díjat fizettek ki a szobrász cégének. A hibák javítását és a szobrok parkoltatását az adófizetők állták.
Ártatlannak vallotta magát az a holland férfi a 2015-ös pécsi buszbeszerzés miatt indított perben, aki mostantól új vádlottja a már majdnem két éve indult büntetőpernek. Erre azonban lehetett számítani, arra is, hogy idén már nem lesz ítélet a perben, de arra nem, hogy mégsem hallgatják ki azt a férfit, akit korábban többször is idéztek tanúnak, s aki beismerten mintegy 170 millió forinthoz jutott hozzá munka nélkül, a pécsiek buszvásárlásra adott pénzéből. És akinek a szerepét és “ügybe” kerülését a hatóságok semmilyen módon nem tisztázták az eddigi eljárásban. MInt többször leírtuk, ő egy emberhez köthető biztosan, akit felemlegettek a Volvo-buszok vásárlása kapcsán: Bánki Erikhez.
A volt felcsúti polgármester érdekeltségeibe tartozó céghálózat a keretszerződésekkel rendelkező közbeszerzések 27,5 százalékát söpörte be 2016 és 2021 között.
Összesen nettó 321 millió forintot költött a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., vagyis a NISZ a Nemzeti Távközlési Gerinc védelmét biztosító DDoS védelmi rendszerkapacitásának bővítésére - derül ki a közbeszerzési értesítőből.
A magyarországi általános és középiskolákban használt Kréta, valamint nagytestvére, az egyetemeken korábban bevezetett Neptun oktatási rendszerek ugyanannak a cégcsoportnak a termékei. Akárcsak a másik tengeristenről, Poszeidonról elnevezett elektronikus iratkezelő program, amit az államigazgatásban alkalmaznak. Ezeknek az informatikai rendszereknek az üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése pedig évi többmilliárd forintos bevételt hoz a Fauszt Zoltánhoz köthető vállalatoknak.
Eddig csak ideiglenes határátkelőhely működött Kübekháza és Rábé között, most az eredeti tervekkel szemben jóval több pénzért építik ki az állandó ellenőrzési pontot Magyarország és Szerbia között.
A Magyar Turisztikai Ügynökség júliusban azt közölte, hogy nettó 1,3 milliárd forintért vették a rakétákat az idei augusztus 20-i tűzijátékra, és pont ennyibe kerültek tavaly is. Emellett még 1,4 milliárdot költenek a tűzijátékhoz kapcsolódó rendezvényszervezésre, vagyis összesen minimum 2,7 milliárd forintba kerül a látványosság. Érdekes módon néhány éve még csak 180-200 millió forint közpénz ment el rá, vagyis a tűzijáték ára megsokszorozódott pár esztendő alatt.
Orbán Viktor néhány napja Texasban szónokolt az amerikai konzervatívok politikai konferenciáján, a CPAC-en. De a miniszterelnök májusban a nemzetközi turnéra induló CPAC-sorozat budapesti állomásán is beszédet mondott. Egy félállami alapítvány pedig 390 millió forintot biztosított a budapesti esemény rendezőjének, a Fidesz-barát Alapjogokért Központ elemzőintézetnek rendezvényszervezésre.