Kulcsszavak: |
|
Lapok: |
Ezután sem éri meg jelenteni a korrupciót, mondják civilek az új panasztörvényről
Kedden fogadta el a parlament a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről és a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló szóló törvényjavaslatot. A jogharmonizációs célú törvényjavaslat egyebek mellett szabályozza az úgynevezett belső visszaélés-bejelentési rendszert, amelynek révén a köz- és a magánszférában foglalkoztatottak a tapasztalt jogsértéseket bejelenthetik, írja az MTI.
A bizalmatlanság és a korrupció ördögi köre alakult ki Magyarországon
A magyarok 69 százaléka súlyos problémának tartja a kormányzati korrupciót, és
több mint a felük elégedetlen azzal, ahogyan a magyar kormány fellép a jelenség ellen, a válaszadók 48 százaléka pedig fél attól, hogy milyen következményekkel kellene szembenéznie, ha jelentene egy korrupciós esetet – egyebek mellett ez derült ki a Transparency International (TI) Globális Korrupciós Barométer felméréséből.
A 2020-as kutatásban az EU 27 tagállamában összesen több mint 40 ezer ember korrupcióval kapcsolatos vélekedését és tapasztalatait mérték fel. A Kantar közvéleménykutató cég végezte a felmérést, Magyarországon 901 embert kérdeztek meg, reprezentatív mintával dolgoztak, a lekérdezés ideje 2020. október-november volt. A felmérést az Európai Unió támogatta.
A magyar válaszadók 69 százaléka szerint elég nagy vagy nagyon nagy probléma az állami korrupció Magyarországon. Az uniós átlag 62 százalék, mi a középmezőnyben vagyunk. A déli és keleti tagállamokban magasabb, az északi és nyugati országokban viszont sokkal alacsonyabb azoknak az aránya, akik nagy gondnak tartják az állami korrupciót.