language

Kulcsszavak:

közlekedés highlight_off

Akták:

Négyes metró highlight_off
167.000.000.000 Ft

Négyes metró

Négyes metró

 A negyedik budapesti metróvonal ötlete még a 70-es években született meg, ám a 1996-ban elkészült el a megvalósíthatósági tanulmány után csak 2003-ban írták alá a kivitelezési szerződést. Közlekedési szakértők a beruházás elejétől kezdve azt hangoztatták, hogy arra ilyen formában nincs szükség, mert a végül elkészült 7,4 kilométeres első szakasz túl rövid, nem megfelelő a belvárosba tartó autósoknak, tíz megállója közül pedig több is olyan helyen található, amelyek gyalog vagy más BKV-járatokkal is gyorsan és könnyedén megközelíthetőek.

A beruházás mögé végül 2004-ben került büdzsé az Európai Unió támogatásának köszönhetően. A Budapest által remélt 260 milliárd forint uniós forrás elnyeréséhez azonban át kellett írni a megvalósíthatósági tanulmányt, mert az EU nem volt megelégedve az abban szereplő megtérülési mutatókkal. Emiatt a főváros 2007-ben megkurtította a terveket, hogy 18 milliárddal csökkentse az építkezés költségeit. Letettek több kiegészítő beruházásról, például a kelenföldi P+R parkoló és autópálya-csomópont, valamint a Fővám téri szökőkút megépítéséről, továbbá a Thököly út felújításáról is.

A tervek 2007-es átírásakor még 480 milliárd forintos összköltségről volt szó az első és második szakasz megvalósítására, ami közel 300 milliárddal több volt annál a 1996-os megvalósíthatósági tanulmány számításainál. Brüsszel 2009-ben bólintott rá a négyes metró első szakaszának támogatására, de a várt 260 milliárd forint helyett csak 181 milliárd forint uniós pénzt adtak az építkezésre azzal az indokkal, hogy az ötven szerződése közül tizenegyet nyílt pályázat nélkül kötött meg a főváros, így ezeknek az árát - mintegy 47 milliárd forintot - az EU nem finanszírozta.

A 2007-es tervek már fél éves csúszással és  2011. júniusi határidővel számoltak. Két évvel később, 2009-ben már azt közölte a kivitelezésért felelős DBR, hogy csak az első szakasz költségei elérik a 365,5 milliárd forintot és az átadás akár 2013-ig is húzódhat. 2011-benTarlós István, az új főpolgármester bejelentette, hogy a fővárosnak nincs pénze a második szakasz megépítésére, és az EU is jelezte, hogy nem kívánják azt támogatni. Végül 2012-ben a kormány 452,5 milliárd forintban határozta meg a Kelenföldi vasútállomástól a Keleti pályaudvarig tartó első szakasz összköltségét, amiből 180,8 milliárdot az EU, 193,7 milliárdot a magyar állam, 78 milliárdot pedig a fővárosi önkormányzat fizet.

A építésében több cég is részt vett. Az alagutakat a Bamco Konzorcium fúrta, amelynek tagjai a francia Vinci, a Strabag német, orszták és magyar leányvállalatai és a Hídépítő Zrt. voltak, az állomások építésében ezeken a cégeken kívül részt vett a Swietelsky Építő Kft. is.


 2008-ban a Heti Válasz osztrák dokumentumokra támaszkodva már arról írt, hogy a Strabag négy év alatt 13,5 milliárd forint kenőpénzt juttatott Magyarországra. Ez felvetette a korrupció és a tiltott pártfinanszírozás gyanúját, az ügyészség be is kérte a Heti Választól a lap által hivatkozott iratokat, ám 2010 szeptemberében “bizonyítottság hiányában” lezárták a nyomozást.




2011-ben a Hagyó-ügy nyomozati anyagai közül került nyilvánosságra, hogy Antal Attila volt BKV-vezérigazgató azt vallotta, hogy egy Hagyó Miklós által közvetítőnek kijelölt személy 2 milliárd forint kenőpénzt kért, mert segítettek elnyerni a cégnek a metró 40 milliárdos belsőépítészeti tenderét. A Swietelsky természetesen tagadta a vádakat, ám a cég székházában a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) házkutatást tartott 2012-ben. Szintén 2012-ben volt házkutatás a négyes metró kivitelezéséért felelős DBR Metró Projektigazgatóságnál is, ahol a BRFK már 2010-ben két ügyben nyomozott.

Ugyanebben az évben hűtlen kezelés miatti feljelentéssel zárult az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata is, amely több szabálytalanságot tárt fel a négyes metróval kapcsolatban. Az ÁSZ-jelentés szerint a szabálytalanul lefolytatott közbeszerzésekből, a nem teljesítményarányos kifizetésekből és a felelőtlen szerződéskötési gyakorlatból az államnak és a fővárosnak jelentős vagyoni hátránya származott.

A 2017 januárjában napvilágot látott OLAF jelentés mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében, az Európai Bizottság ezért 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot.

 

Az OLAF-jelentés teljes szövege.  (Magyarul) 

 

#METRÓ #BKV-ALSTROM METRÓKOCSIK #DEMSZKY GÁBOR

 

 

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [102]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

4-es metró-botrány: Gyurcsány Ferenc felelőssége egyértelmű

Minden idők legnagyobb korrupciós botrányában 166 milliárd forintot loptak el, Budai Gyula szerint a pénz az MSZP-SZDSZ pártkasszájában landolhatott. A volt elszámoltatási kormánybiztos néhány éve vizsgálta a beruházást, most ennek eredményeiről számolt be az ügyészség előtt.

Alstom-ügy: csőbe húzták Budai Gyulát

Budai Gyula: Tarlós 2011 óta tud az Alstom-ügyről, mégsem tett feljelentést – ezzel a címmel jelent meg az ATV internetes oldalán a korábbi elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztossal előző este, az Egyenes beszéd című műsorban készült interjú. A portál beharangozójában a fideszes politikus a 2-es és a 4-es metró szerelvényeinek 2006-os beszerzéséről azt állította: jelentést készített az előnytelen szerződésekről 2011-ben, ám Tarlós István ennek ellenére sem tett jogi lépéseket az ügyben. A főváros vezetője igencsak meglepődött, amikor lapunk az elhangzottakról érdeklődött. Tarlós István megjegyezte, Budai Gyula legalább a Magyar Nemzet Alstom-ügyről szóló korábbi írásait elolvashatta volna, akkor ugyanis megtudhatta volna, hogy főpolgármesterként – akkori helyettesével közösen – már 2011. január 17-én feljelentést tett az Alstom-ügyben.

Fidesz: Az Alstom-botrány kenőpénzei a baloldalhoz vándoroltak

Budai Gyula fideszes parlamenti képviselő szerint egyértelmű, hogy az Alstom-ügyből származó kenőpénzek baloldali politikusokhoz, illetve az MSZP és az SZDSZ kasszájába vándoroltak.

Az OLAF és a 4-es metró: sok még a kérdés

A közbeszerzések továbbra is vonzó területet jelentenek a csalók számára – állapította meg az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) 2016-ról szóló jelentése.

Újabb szocialista képviselő lehet érintett az OLAF körüli botrányban

A 4-es metró körüli beruházásokat felügyelő korábbi tenderbizottság szocialista tagja, Tüttő Kata lehetett az, akin keresztül Demszky Gábor és a főváros korábbi SZDSZ-MSZP vezetése nyomást gyakorolhatott a BKV vezetőségére – írta a 888.hu. A politikus minden idők legnagyobb hazai korrupciós botrányában lehet érintett. Budapest XII. kerületi önkormányzati képviselője, az MSZP országos elnökségének tagja, Tüttő Kata hivatalos volt a parlament gazdasági bizottságának két nappal ezelőtti ülésére, amely a metróbotránnyal foglalkozott. A politikus azonban érdekes módon inkább úgy döntött: nem megy el az ülésre – számolt be róla a hirado.hu.

OLAF-botrány: Újabb szocialista érintett

A 4-es metró körüli beruházásokat felügyelő korábbi tenderbizottság szocialista tagja, Tüttő Kata lehetett az, akin keresztül Demszky Gábor és a főváros korábbi SZDSZ-MSZP vezetése nyomást gyakorolhatott a BKV vezetőségére - írta a 888.hu. A politikus minden idők legnagyobb hazai korrupciós botrányában lehet érintett.

Szürreális vizsgálódás a 4-es metró ügyében

Demszky Gábor volt főpolgármester (SZDSZ) és egykori helyettese, Atkári János közvetlen utasításokat adott a metróberuházással kapcsolatban – jelentette ki kedden Bánki Erik (Fidesz–KDNP). Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke ezt a testület keddi ülése után szűrte le. Méghozzá abból, hogy a Csalás Elleni Európai Hivatalnak (OLAF) a 4-es metró építéséről készített jelentése nyomán folytatódtak a bizottsági meghallgatások, és az egyik meghallgatott nem más volt, mint Budai Gyula korábbi elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos, szintén fideszes parlamenti képviselő.

„A korrupció melegágya volt a 4-es metró beruházása”

„Minden szál Demszky Gábor volt főpolgármesterhez, az egykori szabad demokratákhoz, valamint a szocialistákhoz vezet” – állapította meg Borbély Lénárd, a fővárosi metrókorrupciót vizsgáló fidesz–KDNP-s munkacsoport vezetője a testület hétfői ülése után. Szerinte a BKV 2007 és 2010 közötti igazgatósági tagjainak meghallgatása nyomán annak ellenére tovább tisztult a kép, hogy a közlekedési céget irányító egykori testület kilenc tagjából csak kettő ment el. A bizottság most is arra volt kíváncsi, hogy mi az igazság a metró több mint 400 milliárd forintos beruházása, valamint a 167 milliárd forintos szabálytalanságot és korrupciógyanút feltáró Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) jelentése körül.

A 4-es metrón minden egyes utas 484 forintba kerül a BKV-nak, miközben a jegy 350 forint

Régóta állítjuk, hogy a 4-es metró rossz beruházás volt: túl drágán épült, sosem lehet kifizetődő. Most a BKV által szolgáltatott adatok alapján nem vita tárgya ez az állítás: a többi metróhoz képest is kiugróak a 4-es vonal költségei. Sokkal drágább a busznál is. Cserébe eláruljuk, melyik a legolcsóbb budapesti metró, és az is kiderül, jó üzlet volt-e a régi orosz szerelvényeket felújítani.
Találatok: [102]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>