2023 nem a fenntartható tömegközlekedés éve volt, de a vasúté legalábbis biztosan nem. Mint emlékezhetünk, Lázár János februárban adta meg az alaphangot az év során várható fejleményekhez, mikor kerek perec közölte: az ország 7. legforgalmasabb, 110-es számú Mátészalka-Debrecen közötti mellékvonalán nem lesz pénz felújításra, így az elkövetkezendő években is lefuthatja a csiga a vonatot.
„Jövő év elejétől lehet nagyobb sebességgel közlekedni az adott szakaszon” – ezt közölte az Átlátszóval az Építési és Közeledési Minisztérium. A 160 milliárd forintból felújított Budapest-Hatvan vasútvonalról májusban írtuk meg, hogy hiába az átépítés, a vonatok cammognak. A MÁV 2024-es menetrendjében sincs nyoma a gyorsulásnak, csak lassulást találunk. A vasúttársaság az Átlátszónak azt írta, a biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer műszaki próbaüzeme zajlik. Azt ígérik, hogy jövő év elején beindul a tesztüzem, amikor is száguldhatnak a 160 km/órás tempóra alkalmas vonatok
Az Európai Bizottság „az európai összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján jóváhagyta, hogy magyarországi székhelyű Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a franciaországi székhelyű Vinci Airports közös irányítást szerezzenek az Airport Holding Tanácsadó Kft. (Budapest Airport Holding) felett”. Ezt a brüsszeli testület szerda délután közölte.
Nem erősítette meg, de nem is cáfolta hétfői „Dubajinfóján" Lázár János építésügyi miniszter, hogy toronyházakkal díszítve építhet új városnegyedet Rákosrendezőn egy közel-keleti ingatlanfejlesztő. Megpróbáltuk megfejteni, miért pont most és ott indulhat el egy ilyen beruházás, milyen előnyt remél tőle a kormány és mire számíthatnak a budapestiek. Kérdések és válaszok a „maxi-Dubajról".
Továbbra sem tudni, miért éri meg az adófizetőknek megvásárolni több száz milliárd forintért a repteret, amikor azt a költségvetés helyzete nem is engedni meg, és közben olyan célokra, mint az egészségügy vagy az oktatás, évek óta nem jut elég támogatás.
A határozat kizárja az azonnali jogvédelmet is. A héten egyébként már folytak építési munkák az érintett vasúti szakaszon, még az engedély kiadása előtt.
Egy nem nyilvános kormányhatározat szerint Mészáros Lőrinc cége 17 milliárd forint pluszpénzt kaphatott volna egy vasúti beruházásra előre megszabott feltételek mellett. Most egy másik rendelettel egyszerűen odaadta a kormány ezt az összeget, sőt meg is fejelte.
A Fővárosi Törvényszék a Malév korábbi igazgatósági elnökét és az egyik volt vezérigazgatót is bűnösnek találta egy több száz milliós vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelési ügyben. Az ítélet nem jogerős, az ügyészség súlyosabb büntetést akar.