K-Monitor Adatbázis

Kiadta friss jelentését az unió csalás ellenes hivatala. Az OLAF Magyarországon az uniós pénzek elköltésének több mint kétharmadában talált valamilyen szabálytalanságot. Ezekről ajánlást is küldtek a magyar hatóságoknak.

A Fideszhez, vagy akár magához a kormányfőhöz közelálló vállalkozók rohamos gazdagodása hosszú idő óta szembetűnő, Orbán Viktor családjánál azonban sokáig figyeltek arra, hogy ne legyen látványos ez a folyamat. Két-három évvel ezelőtt azonban valami megváltozott. Míg addig az is nagy szónak számított, ha néhány tízmilliót kivettek a cégekből, ma már úgy tűnik, nincsenek gátak.

Az Index hírportál 2018. május 2-án megjelent, Érd Megyei Jogú Város közvilágításáról szóló cikkében számos valótlan tényállítás és szakmaiatlan, téves következtetés szerepel. A cikkben leírtakkal szemben a valóság az, hogy Érd Megyei Jogú Város soha, egyetlen vállalkozással sem kötött olyan szerződést, amely világítótestek (lámpák) cseréjére vonatkozott volna. A cikkben leírtakkal ellentétben Érd városa ezekhez a fejlesztésekhez sem európai uniós, sem állami forrásokat nem vett igénybe, valamennyi új beruházás a korábbi fejlesztések eredményeként jelentkező megtakarításból lett fedezve.

Érden először sürgősen, közbeszerzés nélkül lett a Grep a közvilágítás üzemeltetője. Aztán közbeszerzéssel nyertek, de a végeredmény eléggé elfuserált lett: beltérre optimalizált, megbuherált lámpa került kültérre. Úgyhogy Érd inkább kicserélte még egyszer a lámpáit. Az újabb, másfél milliárdos közbeszerzésen valahogy csak a Grep indult. A korábbi hibákat pedig egy cégtemetősre bízott cégre kennék. Érd azóta már újra kiírt egy közvilágítási közbeszerzést, ismét egy szereplő indult: a Grep.

Elkezdődött az Európai Bizottság és a magyar kormány között az a tárgyalás, amelynek végén kiderül, mennyi pénzt veszít az ország a kormányfő vejének volt érdekeltsége miatt.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság indított vizsgálatot Tényi István Elios-ügyben tett bejelentését követően. Az eljárásban a legfőbb ügyész arról adott tájékoztatást, hogy az OLAF főigazgatója 2017. december 22-én tett javaslatot arra, hogy Magyarország Ügyészsége költségvetési csalás miatt indítson eljárást az Elios Zrt. által megvalósított, az Európai Kohéziós Alapból támogatott magyarországi közvilágítási projekt miatt.

Vizsgálja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, hogy miért nem nyilvános az Elios-botrányt feltáró Európai Csalás Elleni Hivatal jelentése. Az eljárás Tényi István bejelentése után indult. A fel- és bejelentéseiről ismert egykori Fidesz-tag azt kifogásolta, hogy a Miniszterelnökség nem hozta nyilvánosságra az OLAF jelentését az uniós finanszírozású közvilágítási tendereknél történt súlyos szabálytalanságokról.

A szerb törvények szerinti közérdekű adatigényléssel fordulnak helyi politikusok a vajdasági Ada polgármesteri hivatalához, hogy megtudják, valójában spóroltak-e és pontosan mennyit a Tiborcz kapcsán elhíresült Elios LED-lámpáin, vannak ugyanis fenntartásaik. A fogyasztói panaszok Szerbiában hasonlóak, mint Magyarországon: sötétebb van, mint volt, különösen a járdákon. A beruházás pedig, ha ez egyáltalán lehetséges, még átláthatatlanabb: itt nem kukacoskodik az OLAF.

"Pici ez az ország, és viszonylag gyorsan lehet összefüggéseket vélni– ütötte el néhány éve a vs.hu-nak Erdei Bálint a felvetést, hogy az Elios sikerszériája manipuláció eredménye volt. Erdei a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az üzlettársa, együtt alapították és tulajdonolták egy időben a közpénzes közvilágításszerelésben utazó Elios Innovatív Zrt.-t. A felvetés pedig az volt, hogy az önkormányzati pályázatokat előkészítő Sistrade Kft. ágyazott meg a beruházásokat elnyerő Eliosnak, és nem véletlen, hogy a két cég tulajdonosi köre átfedte egymást.

Uniós szintű botrány lett a magyar utcák méregdrága LED-lámpás betelepítéséből, de lehet hozzászokni a még sokkal drágább megoldáshoz, a napelemes lámpához.